A sajtó szerint a bukaresti kormány kiírta Romániát az Európai Unióból, és arroganciája meghiúsít minden kísérletet arra, hogy higgadt vita alakuljon ki a büntetőjog módosításáról, az igazságszolgáltatás működéséről és a börtönök helyzetéről.
A kormánnyal szemben kritikus liberális Adevărul napilap úgy értékeli, hogy a kabinet „törvényerőre emelte a lopást” a büntető törvénykönyvet (Btk.) és a perrendtartást módosító sürgősségi kormányrendelet elfogadásával, amely szerint nem minősül hivatali visszaélésnek vagy bűnpártolásnak jogszabályok kidolgozása, kibocsátása, illetve elfogadása.
A Hotnews.ro hírportál szerint Liviu Dragneának, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnökének és „bandájának” két olyan egyedülálló dolgot sikerült művelnie, ami példátlan Romániában: a rendszerváltás óta a legnagyobb tüntetést sikerült kiváltaniuk mindössze egy hónappal a kabinet hivatalba lépése után, illetve az országot az 1990-es bukaresti bányászjárás óta nem látott mértékben helyezte nemzetközi bírálatok kereszttüzébe. A portál kommentátora arra utal, hogy hat nyugati állam, közöttük az Egyesült Államok, Németország és Franciaország figyelmeztette Bukarestet: a kormány veszélybe sodorja Románia nemzetközi partnerségi megállapodásait, amelyek az EU és a NATO közös értékein alapulnak. A portál szerint Dragneát meg kell állítani, még mielőtt „tönkreteszi” Romániát.
A Gandul.info hírportál kommentátora szerint az SZDP-nek és a kormánynak drágán kell fizetnie arroganciája miatt, hiszen a vitatott sürgősségi kormányrendeletben nemcsak olyan módosításokat fogadott el, amelyekre az alkotmánybíróság kötelezte, például a hivatali visszaélés pontosabb szabályozására, hanem ennél tovább lépett. A portál újságírója szerint az SZDP ezzel megmentette Dragneát az ellene zajló büntetőjogi eljárástól, ugyanakkor meghiúsította, hogy a közeljövőben fontos témákról kezdődjön vita. Az újságíró ezek között említette a börtönökben tapasztalható embertelen állapotokat, amelyek miatt Romániát sorra ítéli el a strasbourgi emberi jogi bíróság, a vádhatóság túlbuzgó eljárásait, amelyek során az ügyészek visszaéléseket követnek el, valamint a titkosszolgálatoknak az igazságszolgáltatásba való beavatkozását. A kommentátor az ügyészek által elkövetett visszaéléseknél Markó Attilának, az RMDSZ volt parlamenti képviselőjének az esetét említi, akinek az előzetes letartóztatását úgy kérte a vádhatóság, hogy a restitúciós bizottsági ülésen, amelyen az ügyészek szerint jogtalan kárpótlásról született döntés, a politikus részt sem vett.
