Kubinyi Anna-emlékkiállítás

2017. február 4., szombat, Magazin

Kubinyi Anna (1949–2015) Kossuth-, Prima Primissima díjas textilművésznek Ima-fonál címmel nyílt emlékkiállítása Budapesten a Vigadó Galériában.


A március végéig nyitva tartó kiállítás középpontjában a 2015-ben elhunyt művész Csíksomlyói imatextil című utolsó munkája áll, amelyet egy 2014-es pünkösdi zarándoklaton tapasztalt Szűz Mária-jelenés ihletett. Emellett textilből mintázott székely kapuk, a Kőrösi Csoma Sándor tiszteletére készített emléktextil, fejfák, textilszobrok és absztrakt alkotások is láthatók a tárlaton. A magyar textilművészet világszínvonalú – hangoztatta a megnyitón a Magyar Művészeti Akadémia elnöke. Fekete György kiemelte: a művészeti ág nemzetközi híre az alkotók sokféle karakterének is köszönhető. Felidézve Kubinyi Anna életútját elmondta: művészeti tanulmányait tizennégy évesen kezdte a szegedi művészeti gimnázium kerámia szakán, majd az Iparművészeti Főiskolára szóló felvételi papírjai véletlenül a textil tanszékre kerültek, így gobelin szakon kezdte meg tanulmányait. „Ezt a tévedést ma már predesztinációnak tartom: a textil, a szövés életelememmé vált” – idézte a művész szavait az MMA elnöke, hozzátéve: miután Kubinyi Anna 1976-ban diplomázott, kialakult jellegzetes technikája, a textilrelief vagy textilplasztika, amely a gobelintechnikából indul ki, viszont az alapanyaga vastagabb és egyenetlenebb. Kubinyi Anna tíz évig élt Franciaországban, ahonnan a nagyon erős honvágy, identitástudata miatt tért vissza Magyarországra, majd a gyökerek keresésére indult Erdély és Székelyföld felé. 2002-ben járt először Erdélyben, és az ott látott élő hagyomány, az ősi magyar motívumkincs, különösen a székely kapuk meghatározó élményt jelentettek számára. A székelység történelmi múltjába, művészi motívumvilágába való elmélyülése során egyenes út vezetett Kőrösi Csoma Sándor alakjához, a legnagyobb székely magyarhoz.
Kubinyi Anna 1949. február 10-én született Makón. Munkásságát 2006-ban Bartók Béla-emlékdíjjal, 2010-ben Prima Primissima díjjal, 2013-ban Kossuth- és Szervátiusz-díjjal ismerték el. 2015. március 27-én hunyt el.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 579
szavazógép
2017-02-04: Magazin - :

Egerpataki Márk (Háromszéki nemesi címerek 4.)

Báthori Zsigmond, Erdély fejedelme 1591. január 22-én Gyulafehérváron kiállított oklevelével lófői állapotából kiemelte és nemesi rangra emelte egerpataki Márk Pétert és utódait, címert adományozott neki és mindkét nemű leszármazottjainak. A pergamenre írt, festett dokumentumot egyik leszármazott, a Sepsiszentgyörgyön élő Márk Zoltán a Székely Nemzeti Múzeumnak adományozta 2012. július 3-án – éppen telihold idején, mivel a családi legenda szerint a kutyabőrt az ősök teliholdkor hagyományozták utódaikra.
2017-02-04: Magazin - :

Százkét éves film kerül haza

Egy 1915-ben bemutatott magyar némafilm került elő az amszterdami EYE Filmmuseumban. A munkászubbony című alkotás az egyik legrégebbi fennmaradt magyar játékfilm, egyben a korszak színész sztárja, Hegedűs Gyula egyetlen fennmaradt alkotása. A film hamarosan átkerülhet Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményébe, ahol restaurálják és digitalizálják.