A Legfelsőbb Bírói Tanács és Klaus Iohannis államfő után Victor Ciorbea ombudsman is bejelentette, hogy alkotmányossági kifogást emelt a kormánynak a büntetőjogot módosító, 13-as számú kormányrendelete ellen, valamint a főügyészség is megtámadja azt a bíróságon – közölte tegnap Augustin Lazăr főügyész. A vitatott kormányrendelet visszavonásáért indított tüntetések tegnap is folytatódtak országszerte, a Szociáldemokrata Párt meg egyre veszti polgármestereit: tegnap Segesvár és Kapnikbánya elöljárója mondott le választott tisztségéről. Hans Klemm, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete felkérte a román hatóságokat, hogy folytassák a korrupcióellenes harcot, Sorin Grindeanu miniszterelnök pedig elrendelte a január 31-i kormányülés (ekkor fogadták el a rendeletet) jegyzőkönyve titkosításának feloldásához szükséges procedúrák elkezdését.
Victor Ciorbea eredetileg nem akart alkotmányossági kifogást emelni a kormányrendelet ellen, arra hivatkozva, hogy nincs illetékessége, illetve csak azt követően emelhet alkotmányossági kifogást, miután a rendelet hatályba lépett. A héten Klaus Iohannis személyesen is felkereste az ombudsmant, hogy meggyőzze az ellenkezőjéről. Az elnök arra hivatkozott, hogy volt már erre precedens. Ciorbea elmondta, nem ismert minden előzményt és részletet, amikor szerdán úgy nyilatkozott, hogy nincs illetékessége az alkotmánybírósághoz fordulni.
Kifejtette, elsősorban azért emelt alkotmányos kifogást, mert nem indokolt sürgősségi kormányrendelettel módosítani a büntető törvénykönyvet és a perrendtartást, ugyanis nem áll fenn olyan sürgető jogi helyzet, amely indokolttá tenné ezt. Közölte, a kormány egy uniós irányelvre hivatkozik a rendeletben, de annak alkalmazási határideje 2018. április 1., így van elég idő, hogy a parlamentben vitassák meg a módosításokat.
Ciorbea a rendelet ellen tartalmi kifogásokat is megfogalmazott. Szerinte túl általános az a megfogalmazás, hogy a hivatali visszaélést akkor lehet büntetni, ha 200 ezer lejnél nagyobb kár keletkezik, illetve ha egy jogi vagy magánszemély „súlyos kárt” szenved. Mint mondta, a rendelet nem tisztázza, mit ért a törvényalkotó a súlyos kár kifejezés alatt, ami bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot idéz elő. Emellett a rendelet szerint a hivatali visszaélés csak törvények és sürgősségi kormányrendeletek megsértése esetén válna büntethetővé. Az ombudsman szerint ez azt jelentené, hogy a kormány egyszerű rendeleteinek, a miniszteri rendeleteknek, valamint az önkormányzati határozatoknak a megsértése nem lenne büntethető, ami ellentmond az alkotmánybíróság korábbi döntéseinek – magyarázta Ciorbea.
A főügyészség azért támadja meg a bíróságon a kormányrendeletet, mert a Btk. módosítását nem lehet saját belátás szerint végrehajtani, ezt egy, a legkiválóbb jogászokból álló testület által kidolgozott egységes terv alapján kell megvalósítani – nyilatkozta Augustin Lazăr főügyész.
Közben az RMDSZ bejelentette, módosító javaslatokat terjeszt be a Btk.-ról szóló sürgősségi kormányrendelethez – a szövetség képviselőházi és szenátusi frakciója együttes ülésen döntött erről, miután a közlönyben már megjelent rendelet parlamenti megerősítésre megérkezett a szenátushoz. Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője kifejtette, a jelenleg érvényben levő büntető törvénykönyv számos cikkelye alkotmányellenes, de a kormányrendeletben foglalt módosítások csak egy része felel meg az alkotmánybíróság határozatainak, és a rendelet olyan változtatásokat is tartalmaz, amelyeket az alkotmánybíróság nem írt elő, és ebben a formában nem indokoltak. Hozzátette, az a parlament feladata, hogy a sürgősségi rendelet túlkapásait korrigálja. Másrészről az RMDSZ a politikai pártok közötti egyezséget javasolt, mely szerint minden politikai alakulat vállalná, hogy kormányra kerülése esetén nem fogja sürgősségi kormányrendelettel módosítani a büntető és a büntetőeljárási törvénykönyvet – jelentette be Korodi Attila, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője.
Személyes okokra hivatkozva lemondott tegnap tisztségéről Segesvár szociáldemokrata párti polgármestere, Ovidiu Mălăncrăvean. Források szerint lemondása kapcsolatban áll a Btk.-t módosító kormányrendelet kiváltotta országos botránnyal, a hírt közzétevő Agerpres hírügynökségnek azonban nem sikerült elérnie Mălăncrăveant, hogy megerősítse vagy cáfolja ezt az értesülést.
Kapnikbánya ugyancsak szociáldemokrata színekben megválasztott polgármestere, Vladimir Petruţ viszont felvállalta, hogy a vitatott kormányrendelet elleni tiltakozásképp mond le polgármesteri tisztségéről és a párt városi szervezetének elnöki tisztségéről is. Szintén a Btk.-módosító kormányrendelet elleni tiltakozásul kilépett a Szociáldemokrata Pártból Călin Andrei Tuns volt Máramaros megyei tanácsos.
