Hóbort, divat, felvágás, mások utánzása vagy csak egyszerűen az állatok szeretete, egy hűséges társ utáni vágyakozás – nehéz eldönteni, miért választanak állatot barátnak az emberek. Az viszont tény, hogy egyre több emlős, hüllő, madár vagy más állat lesz családtag – sokszor a tömbházak lakásaiban, természetes életkörülményeikhez képest egészen más környezetben.
Sok szempontot figyelembe kell vennünk, amikor ilyen döntést hozunk, a választás nemcsak a gazdik, hanem a kiszemelt állat részére is sorsdöntő lehet. Naponta mennyit tartózkodunk otthon, milyen gyakran utazunk el, van-e energiánk, kedvünk a folyamatos gondozáshoz, milyen a lakásunk, családunk összetétele – ez csak néhány a megfontolandó kérdésekből. Ahhoz, hogy mindebben segítséget nyújthassunk olvasóinknak, a sepsiszentgyörgyi Anima állatorvosi rendelő két állatorvosával, Daragus Annamáriával és Bölöni Sándorral beszélgettünk a tömbházbeli kisállattartásról.
A kutya és a macska dominál
Nagyon sok állatfaj él a tömbházakban. Legtöbbjük kutya és macska, de az egzotikusnak számító állatok is egyre nagyobb érdeklődésnek örvendenek. Leguánok, kígyók is a kedvencek közé tartoznak – ezek különös odafigyelést, megfelelő mikrokörnyezet kialakítását igénylik. A különféle madarak, tengerimalacok, teknősbékák, halak egyszerűbben tartható kisállatok – ismertette Daragus Annamária.
– Milyen állatokban gondolkodhatnak a tömbházlakásban élők?
– Tömbházban kutyát, macskát vagy ezeknél kisebb állatot érdemes tartani a szűkebb tér miatt. A kutyaválasztás egyik szempontja az állat mérete. Mindenki maga dönti el, milyen fajtát akar tartani, de állatorvosként és emberként is az a véleményem, hogy az állatnak jól kell éreznie magát környezetünkben. Hiába veszünk bernáthegyit vagy más, 50–60 kilós kutyát. Ismerjük be: ha nem érzi jól magát, az már kínzás. Tömbházba olyan kutya javasolt – akár a nagyobb testűek közül is –, amely jól alkalmazkodik a környezetéhez, például a labradorok, német juhászok. A kutya temperamentumára is oda kell figyelni – erről már a vásár előtt kell tudakolózni. Saját temperamentumunkból kiindulva válasszunk kutyafajtát. Hiába akarunk egy terriert, ha csak azt tartjuk szem előtt, hogy kis testű, és jól meglesz a tömbházban. Ha nem szeretünk kirándulni, ha nincs időnk sokat foglalkozni vele, akkor ne ezt válasszuk. A beagle egyre divatosabb, de csak az tudja, akinek ilyen kutyája van, hogy milyen magas a mozgásigénye. Jól meg kell gondolni, milyen fajtát választunk.
– Hogyan válasszunk, ha cicát szeretnénk környezetünkbe?
– Gyakorlatilag mindegy, milyen fajtát választunk. A szempont, hogy rövid vagy hosszú szőrű, nőstény vagy hím. A macskák nagyon jól alkalmazkodnak a benti körülményekhez. Megfelelő olyan embernek, aki nem szeret korán kelni, sokat sétálni, minderre nincs szüksége a cicának. A szobatisztaság szempontjából sem olyan igényes, mint a kutya. A cicahomok fontos nekik, ösztönösen, pici kortól tudják, hová kell végezniük dolgukat. A szőrrel viszont számolni kell, akár rövid, akár hosszú szőrű a macska – ugyanígy a kutyáknál is. Ráadásként a hosszú szőrű macskák bundája több gondozást is igényel, az állat egészsége szempontjából is. Fésülni kell őket, fürdetni kevesebbet.
– A kiskutya hogyan szoktatható a szobatisztaságra?
– A rendszeres séta fontos számára, programszerűen, naponta többször. Egészségügyi szempontból is lényeges ez, egy szobatiszta kutya például visszatartja a vizeletét, de ezzel saját magának okoz problémát.
– A kutyáknál és macskáknál maradva, sok gazdinak okoz fejtörést, hogy mivel etesse állatát: a családi konyhán főzött ételekkel vagy speciális tápokkal?
– Orvosi szempontból javasolt a tápok etetése. Egyrészt, mert ezek az állat teljes tápanyagszükségletét tartalmazzák. Másrészt, ha rá van szokva a tápra, könnyebb egy beteg állatot diétára fogni, ha kezelésre szorul.
– Hogyan válasszunk tápot?
– Kutyáknál oda kell figyelni, hogy az állat korának és nagyságának megfelelő tápot kapjon. Macskáknál bejön az is, hogy ivartalanított vagy sem. Kutyák számára elegendő a száraz táp, mert melléje vizet fogyasztanak. Cicáknál viszont javasolt a nedves táp is, hiszen sokuk nem iszik vizet, vagy csak keveset, ez pedig a húgyutak rovására mehet.
Figyeljünk az oltásokra
Az egészségügyi szempontok fontosak a házi kedvencek tartásánál. Sok olyan betegség létezik, amely kutyáról, macskáról az emberre is terjedhet. A fertőzések ellen az időszakos oltások adnak védelmet. Ezekről beszélgettünk Bölöni Sándorral.
– Milyen oltásokkal előzhető meg a kedvencek és gazdáik fertőzéses megbetegedése?
– A kiskutyának hathetes korától kéthetente kell megkapnia egy védőoltást, összesen három alkalommal. Ezek a szopornyica, parvovirózis, fertőző májfertőzés, leptoszpirózis ellen adnak védelmet. Utóbbi emberekre is terjed, gyerekekre nézve is veszélyes, vizeletfertőzést okoz. Veszettség ellen kötelező beoltani a kutyát, ez három hónapos kortól tehető meg. Az időszakos féregtelenítés a szőrféreg ellen is védelmet ad. A macskakölyköket kilenchetes koruktól kell oltani, a három védőoltás vírusos betegségek ellen nyújt védettséget. Utólag időszakosan polivalens, több kór ellen védelmet nyújtó oltásokat kell kapniuk a cicáknak. A féregtelenítés ugyancsak javallott, a gilisztás megbetegedés ugyanúgy, mint kutyák esetében, az emberre is veszélyes.
– Mennyire javallott a házi kedvencek ivartalanítása?
– Ez kérdés, sokan úgy tartják, legalább egyszer párosítani, kölykeztetni kell az állatokat. Tény, hogy aki nem akar szaporulatot, ajánlott, hogy minél hamarabb ivartalanítsa állatát, főként a nőstény egyedeket. A nem pároztatott kedvencek hajlamosak például a méhgyulladásra, prosztatára, emlődaganatra.
Hosszú időre választunk új családtagot
Mindkét állatorvos egyetértett abban: házi kedvenc vásárlása esetén a gazdi első útja az állatorvoshoz vezessen, hogy az esetleges megbetegedéseket minél hamarabb felfedezzék. Nagyon fontos a kutyák csippel való megjelölése. Ezzel nem csak az elektronikus nyilvántartási rendszerbe való felvétel kötelezettségének tesz eleget a gazdi, ha elveszik kedvence, a csipnek köszönhetően könnyebben rátalálhat.
És egy megszívlelendő ajánlás: a házi kedvenc hosszas időre a család tagja lesz. Egy kisebb testű kutya átlagos életkora 15, a nagyobbaké 12–13 év. Azt is jó tudni, hogy a keverék fajták hosszabb életűek, mint a fajtatiszta egyedek. Főként a kutya szoros kötődésbe kerül az őt körülvevő emberekkel, a családból falkavezért is kiválaszt. Ezzel szemben a macskák helyhez való kötődése erősebb, de számukra is stresszhatás, ha gazdájuk hosszabb időre elhagyja. A kutyáknál az is bizonyított tény, hogy a jó minőségű tápokkal etetett egyedek többet élnek, mint házi koszton élő társaik.
A pácienseik gazdáitól kapott visszajelzéseket is megosztotta velünk a két fiatal állatorvos: a házi kedvenc, a kutya különösképpen nagyon jó az internetfüggőség ellen azért, mert a gyereknek feladata van az állat etetésével, itatásával, sétáltatásával, ezzel is kevesebb ideje marad a számítógép, telefon használatára.
