Az ügynökség vezetője szerint befejezték az ellenőrzéseket az állattenyésztési ágazatban, a növénytermesztők ellenőrzése is a végéhez közeledik. A termeléshez kötött állattenyésztési szubvenció terén még akadnak tisztázandó részletek Brüsszellel, ezért elsőként az országos átmeneti támogatásokat folyósítják. A kifizetésekhez kormányhatározatokra is szükség van – jegyezte meg az igazgató.
Az Európai Bizottsággal február nyolcadikán tárgyalnak, valószínű, ez befolyásolja a termeléshez kötött támogatások mértékét, amely az Európai Unió szintjén egyedinek, rendkívülinek számít – értékelte a miniszter. A tejelőmarha-tenyésztők a követelményeknek eleget tevő állatonként több mint 900 eurót, a húsmarha-tenyésztők több mint 1300 eurót kaptak – a támogatás értéke sok esetben a jogosult állat árával is vetekedett. A tőlünk nyugatabbra élő szarvasmarha-tenyésztők ezt úgy értékelték, hogy romániai társaik jogtalan piaci előnyhöz jutottak.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter a Falu Világa televíziós műsorban kijelentette: a gazdák megkapják a támogatásokat, mert „az országnak van pénze”. Arra is felhívta a figyelmet: hiába van pénz, ha az ügynökség egyes ellenőrzései késésben vannak.
Az agrártárca idei tervezett büdzséje 17,38 milliárd lejre rúg, az összeget elfogadta a parlament pénzügyi-költségvetési bizottsága. Ez 83 százalékkal több a tavalyinál, és az országos össztermék 2,13 százalékát jelenti. Az Európai Uniótól vissza nem térítendő támogatásra (a POPAM és FEGA programra) 346,4 millió lej érkezik, az országos költségvetés hozzájárulása 17 milliárd lej, az agrártárca saját jövedelme 650 ezer lej.
A derűlátó számok ellenére a farmerek képviselői még mindig állítják, hogy veszélyben vannak a termeléshez kötött támogatások, megeshet, hogy a brüsszeli kétoldalú tárgyalások után nem fizethetőek ki a 2016-ra esedékes összegek.