A miniszterek felidézték: 25 évvel ezelőtt ezen a napon írták alá a Németországi Szövetségi Köztársaság és az akkori Magyar Köztársaság kormányának képviselői a baráti együttműködésről és az európai partnerségről szóló szerződést. Ez a dokumentum a történelemben példa nélküli módon, békés úton lezajlott forradalom természetes eredményeképpen jött létre, és e folyamatot olyan bátor lépések vezették be, mint a magyar–osztrák határ megnyitása az NDK polgárai előtt 1989-ben – emlékeztettek. Hozzátették: ez a mozzanat kiütötte az első követ a berlini falból, és egyengette a Németország és Európa egységéhez vezető utat.
A két külügyminiszter hangsúlyozta: csakúgy, mint 25 évvel ezelőtt, ma is kiemelt fontosságot tulajdonítanak az emberi jogok és az alapszabadságok tiszteletén, a demokrácián és a jogállamiságon alapuló európai egység megteremtésének. „A közös érdekek mentén továbbra is minden erőnkkel síkra szállunk az Európai Unió összetartásáért, de különösen egy belső határok nélküli európai közösségért” – fogalmaztak. Kiemelték: együttes céljuk Európa jólétének, biztonságának és kohéziójának biztosítása, a kisebbségek védelme, valamint a hozzájárulás a gazdasági növekedéshez és a versenyképességhez. A belső piacot is magában foglaló egyesült Európa képezi jövőnk alapját – vélték. A magyar–német kapcsolatok mély és sokoldalú alapokon nyugszanak, és ezen alapokból kiindulva szeretnének mind kétoldalú, mind pedig európai és nemzetközi téren együttműködni, hogy az Európai Uniót mint értékközösséget és a béke zálogát a következő nemzedékeknek is fenntartsák és elmélyítsék.
A magyar–német alapszerződést Antall József miniszterelnök és Helmut Kohl német kancellár 1992. február 6-án Budapesten írta alá.