Az RMDSZ elnöke kifejtette: nemcsak január 31-től kezdődően, hanem évek óta nem lehet jogállamról beszélni, mert jogállam-e az, ahol nem tartják be a törvényeket, ahol az oktatási törvény egyes rendelkezéseit nem léptetik életbe, és ezért senkit sem vonnak felelősségre. „Milyen jogállamiság az, ahol a Románia által ratifikált kisebbségvédelmi szerződéseket, például a Kisebbségi Keretegyezményt, a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartáját nem alkalmazzák, nem tartják tiszteletben? Jogállam-e az, ahol újraállamosítják az egyházi ingatlanokat, és gúnyt űznek a tulajdonjogból?” – tette fel a szónoki kérdést az RMDSZ elnöke.
Mint mondta, megkérdőjelezi a jogállamiságot az is, hogy az alkotmánybírósági döntéseknek nem szereznek érvényt, nem tartják be például az érintett intézmények azt a döntést, miszerint a titkosszolgálati lehallgatásokat nem lehet bizonyítékként használni bűnvádi eljárásokban, hisz továbbra is indulnak újabb eljárások, melyeket kizárólag a Román Hírszerző Szolgálat által végzett lehallgatásokra alapoznak. Hozzátette: a jogállamiság sérült, amikor a nemzetbiztonság ernyője alatt a Legfelső Védelmi Tanács határozatot hozott a titkosszolgálatok és vádhatóságok közötti együttműködésről mindmáig titkos megállapodások és feltételek alapján.
„A jogállam nem létezik, mert a hatalmi ágak szétválasztása ma és évek óta egy rossz vicc Romániában” – jelentette ki Kelemen. Az RMDSZ elnöke kifejtette meggyőződését, miszerint Romániában nem a választott hatalom, hanem más – ellenőrzést nem tűrő – intézmények hozzák a legfontosabb politikai döntéseket, a kormány és a parlament is kirakatintézménnyé vált. Most nem a Grindeanu-kormány sorsa a tét, hanem arról kell a polgároknak és választott képviselőiknek dönteni, hogy valódi jogállamot akarnak-e vagy ezt az eredeti demokráciát – tette hozzá.