Tóth-Birtan Csaba alpolgármester megkeresésünkre kifejtette, az új adóbesorolási módszert ez évtől vezették be, eddig is léteztek övezetek, amelyeknek határát a városközpontból a periféria irányába kiindulva, koncentrikus körök mentén szabta meg az önkormányzat. Ezért a felosztásért több rendben volt elégedetlenség, sokan önkényesnek tekintették, ezért döntöttek úgy, hogy idén új elvek szerint történik majd az utcák övezetekbe való besorolása. Az elmúlt években a város több részén számottevő fejlesztést eszközöltek, ezért az a döntés született, hogy az övezetek meghatározásánál több tényezőt is figyelembe vesznek, ezek alapján kialakul egy pontszám minden utca esetében, majd a pontszám alapján – előre meghatározott számintervallumok szerint – történt az övezetbe való besorolása. A decemberben hozott 346-os számú tanácshatározat nyolc mutatót vezetett be (három főcsoport szerint: elhelyezkedés, közművesítés, valamint közlekedési infrastruktúra). A nyolc tényező közül az első az útnak, utcának a városközponthoz, a második az ipari zónához viszonyított elhelyezkedése. Eszerint, ha a központtól kevesebb mint háromszáz méterre lévő utcáról van szó, akkor az 10 pontot jelent, ha 300 és 700 méter között, akkor ötöt, az ennél távolabb esők pedig nullát. Az ipari övezetekhez közel eső utcák esetében ez a pontozás pont fordítva történik. További tényezők, hogy az utca rendelkezik-e szennyvíz- és esővíz-elvezető hálózattal, valamint közvilágítással, és ezek frissen korszerűsítettek vagy sem. Mindhármat külön értékelték. A nemrégiben felújítottak kapják a legnagyobb pontszámot. Figyelembe vették még a pontozásnál az utcaburkolat minőségét is. Ebben az esetben is a nagyon jó jelenti a legmagasabb pontszámot. Az utolsó két tényező a járda megléte, valamint a közbiztonság. Tóth-Birtan Csaba kifejtette: a közbiztonságot illetően a helyi rendőrség adataira támaszkodva pontoztak. A pontszámok minden esetben 0 és 15 között lehettek. Az övezetbe való besorolás az összpontszám alapján történt, azaz, amennyiben egy utca a 85–100 pontos intervallumban van, akkor az A övezetbe került, míg a 65–84 a B, a 45–64 a C, míg a 44 pont alatti utcák a D övezetet jelentették.
Az alpolgármester felhívta arra a figyelmet, hogy azokban az utcákban, ahol az egyes szakaszok állapota eltér, újabb felosztást eszközöltek, például az 1918. december 1. úton, a Román Hadsereg, az Ág vagy a Május 1. utcában. Tóth-Birtan Csaba közölte, lakossági bejelentés nyomán szembesültek azzal, hogy például egyes ingatlanok előtt hiányzik a járda, mégis magasabb pontszámot kaptak, viszont ilyen apróbb eltérések nem igazán befolyásolják a besorolást, mivel sok esetben öt pont eltérést jelentenek. Megtörténhet ugyanakkor, hogy az utcában az egyik ingatlan előtt éppen a járda nincs megfelelő állapotban – például valamelyik szolgáltató valamilyen beavatkozást végzett, és nem hozta rendbe maga után a területet –, az önkormányzatnál jelentkeztek is ilyen gondokkal, de általában egyénileg.
„El kell viszont mondani, hogy az önkormányzatnak lehetősége lett volna ötven százalékkal megemelni általánosan az ingatlanadót, de ez nem történt meg. Azokban az utcákban, ahol az új rendszer szerint mégis többet kell fizetniük a lakosoknak, az elmúlt években valamilyen fejlesztés, pénzügyi ráfordítás volt az önkormányzat részéről annak érdekében, hogy a környék komfortszintje javuljon. Ne feledjük továbbá, hogy a közérdekű fejlesztések az illető körzetben álló ingatlanok értékét is növelik. Tény, hogy ennek a rendszernek is lehetnek vesztesei, százszázalékos elégedettséget egyik sem hoz” – vélte Tóth-Birtan Csaba.