Illyefalvi Gödri Ferencnek, Sepsiszentgyörgy rendezett tanácsú város polgármesterének a Felséges Uralkodó Ház iránti állandó hűségééért, valamint a város szolgálatában huszonegy évi működése alatt kifejtett, mindenkor kiválóan közhasznú tevékenységéért I. Ferenc József osztrák császár, Magyarország apostoli királya, Erdély nagyfejedelme stb. régi magyar nemessége alapján használt s általa bemutatott címert adományozta 1909. böjtmás hava (március) 16-án Bécsben kelt oklevelével.
Az adományt 1909. május 29-én bejegyezték a Királyi Könyvekbe, ez alapján közöljük a címerleírást: Álló csücsköstalpú pajzs, melynek vörös mezejében hullámzó tengerből kiemelkedő természetes színű sziklán kék ruhás, mentés, kalpagos, sárga csizmás magyar vitéz áll, jobbjában írótollat tartva, baljával aranyhüvelyű görbe kardja markolatát fogva. A pajzsra helyezett jobbra fordult koronás nyílt lovagsisak dísze: a koronán befelé könyöklő kék ruhás jobbkar, aranymarkolatú görbe kivont kardot tartva, s a kar könyökhajlásában álló természetes színű daru, mely jobb lábában követ emel. A sisaktakaró jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst.
A könyvformátumú, vörös bársonykötésű aranyzsinóron függő réztokba zárt, királyi pecséttel megerősített oklevél magyar nyelvű, abban az adományos neve Illyefalvi Gödri Ferencz alakban jelenik meg, aláírta az uralkodó, Ferencz József, ellenjegyezte Zichi és Vásonykeői gróf Zichy Aladár belső titkos tanácsos, kamarás, a király személye körüli magyar miniszter. A címert örök időkig Illyefalvi Gödri Ferenc és hites nejétől, Nagy Annától származó Ferenc, Árpád és Zoltán nevű fiai, valamint Anna és Margit Ilona nevű leányai, továbbá Isten áldásából netán ezután születendő mindkét nembeli valamennyi törvényes ivadékai és maradékai mindazon jogokkal viselhessék és használhassák, melyekkel Magyarországnak és társországainak valóságos igaz, gyökeres és kétségtelen nemesei törvénye vagy hajdani szokása szerint éltek és bírtak, vagy élnek és bírnak – áll a dokumentumban.
Az oklevélből kiderül, hogy az új adományt Gödri Ferenc 1907. augusztus 29-én kérelmezte, okiratokkal igazolva attól a gyalogrendű Gödri Bálint székely nemestől való leszármazását, aki az 1704. évi háromszéki hadiszemlén Aldobolyból jelen volt, s kinek fia, István a XVIII. század derekán házasság révén telepedett át a szomszédos Illyefalvára.
Mint a dokumentumból kiderül, nem első címeradományról, hanem címermegújításról van szó. Ugyanis 1664. május 26-án, Gyulafehérváron kiállított oklevéllel Apafi Mihály, Erdély fejedelme kökösi Dobolyi, másképp Gödri Istvánt és általa testvéreit, Jánost és Bálintot (Stephanus, Joannes et Valentinus Dobolyi alias Gödri de Kökös) megnemesítette, és nekik címert adományozott. Az oklevelet Bethlen János erdélyi udvari alkancellár és Lugosi Ferenc kancelláriai titkár ellenjegyezte, majd Hunyad vármegyében hirdették ki egy év múlva, 1675. május 27-én. A latin nyelvű diplomáról 1787-ben a gyulafehérvári káptalan által készített hiteles másolatból közöljük a címer leírását: Háromszögű katonai pajzs vörös mezejének aljában hullámzó, viharzó tengerből előtűnő kerek sziklán álló férfi, jobb kezében írótollat tartani látszik. A pajzson nyílt katonasisak, melyen vállból levágott emberi kar, éber szemmel vigyázó, természetes színű (őr)daru fél lábon állani, másik lábában követ tartani látszik. A sisakról jobbról kék-arany, balról vörös-fehér szalagok díszítik a pajzs szélét.
A fentiekből kitűnik, a címert előbb kökösi előnévvel a Dobolyi, másképp Gödri család kapta, majd az Aldobolyból Illyefalvára áttelepedett ős leszármazottjának, Gödri Ferenc polgármesternek és utódainak azt megújították, egyúttal az utóbbi ág nemesi előnevét illyefalvira változtatva.
