Hétfőn került nyilvánosságra, hogy a gyulafehérvári ítélőtábla eltörölte azt a már jogerős ítéletet, amelyben a Hunyad megyei tanács volt jegyzőjét hivatali visszaélés miatt három év szabadságvesztéssel sújtották, mert egy önkormányzati hatáskörbe tartozó intézménynél kiírt versenyvizsga eljárásában megsértett egy kormányhatározatot. Az alkotmánybíróság tavaly júniusi döntése értelmében a törvényhez, valamint a sürgősségi kormányrendelethez képest alacsonyabb rangúnak számító kormányhatározat esetén nem áll fenn a hivatali visszaélés bűnténye.
Tegnap a kolozsvári ítélőtábla mentett fel négy olyan személyt, akik az Electrica Nord Transilvania állami áramszolgáltató vállalatnál dolgoztak, és hivatali visszaélés miatt alapfokon szintén börtönbüntetésre ítélték őket, másodfokon azonban az ítélőtábla felmentette őket. Lucian Marian, az ítélőtábla szóvivője megerősítette, hogy az ítéletet az alkotmánybíróság tavalyi pontosító döntésével összhangban hozták meg.
Liviu Dragnea SZDP-elnök – a Legfelső Semmítő- és Ítélőszéken zajló visszaélési perének tárgyalásáról kijövet – tegnap azt nyilatkozta: ezek a bírósági ítéletek is mutatják, hogy a kormánynak igaza volt, amikor a Btk. és a perrendtartás módosítását kezdeményezte, hiszen fő indítéka a bírósági joggyakorlat egységesítése volt. Ha a 13-as rendeletet nem vonták volna vissza, nem lennének ilyen döntések – jelentette ki, és hozzátette: „A továbbiakban minden bíróság magának dönt. Talán a törvény mégsem érvényes egyenlően mindenkire. (…) Én már nem is értem, hol volt a probléma. Szép lassan kiderül az igazság. Az alkotmánybíróság azt mondta, a kormány törvényesen járt el, a gyulafehérvári ítélőtábla gyakorlatilag úgy döntött, hogy dekriminalizálja a hivatali visszaélést, így egy román állampolgár kikerül a börtönből.” A 13-as sürgősségi kormányrendelet visszavonásáról azt mondta: a politikai döntés az, hogy a törvénytervezetet elfogadják, ám „a törvényi hiányosság megmarad”. Liviu Dragnea állítása szerint már szólt Sorin Grindeanu kormányfőnek, hogy az új igazságügyi miniszter kinevezése után szervezzen konzultációt az igaz­ságszolgáltatási törvényekről.
A kormánnyal szemben kritikus elemzők szerint a felmentő bírósági döntések éppen azt igazolják, hogy a bíróknak nem volt szükségük a kormány beavatkozására, hiszen maguk is megértették az alkotmánybíróság tavalyi pontosító döntését, és azzal összhangban alkalmazták a Btk. hivatali visszaélést szabályozó cikkelyét.
Sínen van a hatálytalanítás
Egyhangúlag elfogadta a szenátus tegnap a 2017/14-es sürgősségi kormányrendeletről szóló törvénytervezetet, amely visszavonja a büntető törvénykönyv és a perrendtartás módosításait tartalmazó 13-as sürgősségi kormányrendeletet. A tervezetre mind a 118 jelen lévő felsőházi honatya igennel szavazott, a végső döntést azonban a képviselőház hozza meg, várhatóan jövő héten.
Az ellenzéki pártok a szenátusi szavazás előtt kérték, hogy a törvényhozás „csomagban” szavazzon mindkét sürgősségi rendeletről, mert szerintük félő, hogy egy, a 14-es sorszámú rendelet elleni sikeres alkotmányossági óvás mégis hatályba léptetheti a közfelháborodást kiváltó előző, 13-as kormányrendelet, de a kormánytöbbség leszavazta ezt a javaslatot. Azzal érveltek, hogy a parlamentnek nincs oka törvénnyel elvetni a 13-as rendeletet, hiszen azt már hatálytalanította a 14-es rendelet. Ehelyett a kormányoldal a vitatott 13-as rendelet parlamenti vitáját akarja arra használni, hogy – az eredeti rendelet szövegét módosítva – beépítse a büntetőjogba az összes olyan intézkedést, amely az alkotmánybírósági határozatok miatt vált szükségessé.