A nyolcvanas évek közepéig a romániai magyar gyermekek tizennégy-tizenöt éves korukig sajátos tanterv és tankönyv alapján tanulták a román nyelvet, és ez tükröződik a jelenlegi középkorú és idősebb nemzedék nyelvtudásában. Ritka, talán nem is létezik olyan székelyföldi korosodó felnőtt, aki ne tudna románul kenyeret, tejet kérni az üzletben, vagy eltévedne egy román többségű városban csak azért, mert nem tudja megkérdezni, merre van az állomás.
Nyolcadik osztályig ezt többnyire mindenki megtanulta. Következett a minden vonatkozásban érezhető bekeményítés, és a román nyelv sajátos program és tankönyv alapján történő oktatását visszaszorították az elemi osztályokba. 1997-ben, Andrei Marga miniszteri kinevezése után adódott az első törvényes lehetőség a változtatásra, amikor az 1995/84-es jogszabály módosítása lehetővé tette egyebek mellett, hogy az V–VIII. osztályban is külön tanterv és tankönyvek segítsék a román nyelv elsajátítását a nem román gyermekek számára – ám ez papíron maradt, az elpolitizált oktatásügy medrében elsiklott, mint jégen a lúd.
Nos, ilyen előzmények után jutottunk el, több hónapos parlamenti vita után a 2011. január 1-jén életbe lépett új oktatási törvényig, amelynek a kisebbségekre vonatkozó cikkelyében tételesen szerepel a román nyelv említett módon történő tanítása. Mondjuk ki őszintén: ez számunkra idegen nyelv, más a történelmünk, kultúránk, mások a hagyományaink, nem áll rá a gondolkodásunk, nem csoda, hogy a magyar diákok jóval román anyanyelvű társaik eredménye alatt teljesítenek a záróvizsgákon, esélytelenek az olyan álláskínálaton, ahol a munkaadó kifogástalan románnyelv-tudást követel.
Eltelt hat év az említett jogszabály életbelépése óta, de csak a negyedik osztályig jutott el a reformtörvény alkalmazása, akadozva, hisz a harmadikosok immár két nemzedéke tanul új román tanterv szerint régi tankönyvekből, a negyedikesek idén kapták meg a könyveket. A fokozatos bevezetéssel idén eljutottunk az ötödik osztályig, a szaktárca szakbizottságai egészen nyolcadikig elkészítették a tanterveket, és véleményezésre bocsátották kizárólag a szakma számára, e hét végén pedig véglegesítik a dokumentumokat, köztük a magyar tannyelvű iskolák és tagozatok számára megszövegezett román tantervet is.
Mindezek tükrében visszás, hogy a magyar érdekképviselet eredményként tünteti fel, hogy a fordulat után több mint negyedszázaddal esély nyílik a magyar gyermekek számára a román idegen nyelvként történő tanulására. „Amikor a kormánypártokkal kötött megállapodás felbontása helyett ennek tartalommal való feltöltését hangsúlyozzuk, pont az ilyen eredményekről beszélünk” – nyilatkozta minap Porcsalmi Bálint, az RMDSZ új ügyvezető elnöke. És esélyről van szó csupán, mert a tapasztalat azt mutatja, hosszú még az út az előírások megfogalmazásától a gyakorlati alkalmazásig. Ugyanis a korábbi évek perektől hangos tankönyvlicitjei azt bizonyították: a történet főszereplői nem a diákok, hanem a döntéshozók.