A kettős mérce egyfolytában észrevehető a román igazságszolgáltatásban azáltal, hogy vannak olyan ügyek, amelyeket a román korrupcióellenes ügyészség évekig nem vizsgál és nem hoz nyilvánosságra – jelentette ki Smaranda Enache emberjogi aktivista.
A marosvásárhelyi Pro Európa Liga (PEL) elnöke a Krónika napilapnak felidézte, hogy 2000 végén, amikor Romániában megfogalmazódott a korrupcióellenes ügyészség létrehozásának szükségessége, a civil szférában sokan ellene voltak annak, hogy egy „szuperügyészséget” hozzanak létre. A PEL is úgy vélte, hogy demokratikus államban az ügyészségen kívül – ha az a korrupcióellenes ügyeket is komolyan veszi – nincs szükség egy másik intézményre, amit politikai leszámolásra használhatnak. Smaranda Enache szerint ezeknek a félelmeknek volt is alapja, mert „amellett, hogy gratulálni tudunk a korrupcióellenes ügyészségnek, amiért magas rangú politikusokat is elszámoltatott, kiderült: a vádhatóság vezetőségének van egyfajta politikai alárendeltsége is”. Az emberjogi aktivista a marosvásárhelyi polgármester esetével példálózott, aki ellen több korrupciós eljárás van folyamatban: úgy véli, Dorin Florea marosvásárhelyi városvezetővel kapcsolatban etnikai megkülönböztetésről beszélhetünk, hiszen van egy olyan „kemény mag” Erdély több részén – Marosvásárhelyen is – , amely szerint feltétlenül román nemzetiségűnek kell lennie a városvezetőnek. Dorin Floreát azért nem váltják le – mondja Smaranda Enache –, mert még nem nőtte ki magát olyan román karizmatikus személyiség, aki őt lecserélhetné. „Merem állítani, ezért még az Országos Korrupcióellenes Ügyészség is elnézi a korrupciós pereit, míg vannak más, hasonló helyzetben levő romániai magyar polgármesterek, akiknek az ügyében erőteljesebben lép fel a korrupcióellenes ügyészség”. Példaként a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium esetét említette.
Smaranda Enache szerint a korrupcióellenes ügyészségben ugyanazok a működési problémák mutatkoznak, mint általában a romániai igazságszolgáltatásban. Majdnem bálvánnyá nőtte ki magát az igazságszolgáltatás, de ha a görög katolikus vagy a római katolikus egyház pereiről vagy más kisebbségekről, esetleg átlagos emberek ügyeiről van szó, akkor a kettős mércét a vádhatóság és a bíróság egyaránt alkalmazza. A kommunista időszakban elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását jogosnak tekinti az ügyészség és a bíróság, ha a román ortodox egyház javairól van szó, de már kevésbé vagy egyáltalán nem, ha a római katolikus vagy a görög katolikus egyház kéréseiről dönt.
