Tanúként hallgatta ki Tőkés László európai parlamenti (EP) képviselőt a katonai ügyészség tegnap az 1989-es forradalom ügyében. Tőkés kifejezte reményét, hogy miután az évtizedek során többször is elakadt, majd újraindult az 1989-es erőszakos cselekmények kivizsgálása, a mostani romániai belpolitikai helyzet nem fogja újból megakadályozni az igazságtételt, de azt valószínűsíti, hogy megvárják, amíg a főszereplők békésen kimúlnak ebből a világból.
Az EP-képviselő elmondta: a katonai ügyész kérdései az 1989. december 22. és 30. közötti, vagyis Nicolae Ceauşescu rendszerének bukása utáni időszakra vonatkoztak, az erőszak ugyanis akkor szedte a legtöbb áldozatot, jóval többet, mint a bukáshoz vezető tüntetések idején. Amikor 1989. december 22-én a diktátor elmenekült a pártszékházból, a temesvári és bukaresti sortüzeknek már több mint 270 áldozata volt. A zsarnokság lerázását ünneplő országban azonban még napokig tartott a lövöldözés a katonaság és rejtélyes diverziókeltők – az úgynevezett „terroristák” – között, aminek további 850 ember esett áldozatul.
„Magam is úgy érzem, ebben a felelősség az új hatalmat terheli, amely Ion Iliescu nevéhez köthető” – jelentette ki Tőkés László. Az ügyészég érdeklődésére az EP-képviselő elmondta: nem volt semmilyen szerepe az új kormány megalakításában: neki is és – a Ceauşescu-diktatúra ellen szintén szót emelő – Doina Cornea asszonynak is csak kirakatszerepet szánt az új hatalom, amikor bevonták őket a Nemzeti Megmentési Front (NMF) Tanácsába. „Őt is azért halászták be ebbe a testületbe, hogy hitelesítsük, legitimáljuk a forradalmat, mely időközben – most már elmondhatom – átalakult államcsínnyé. Szüksége volt a hatalomnak a személyünkre, de nem a szavunkra vagy a véleményünkre” – jelentette ki Tőkés László. „Az NMF vezetőtanácsa is jószerével látszattevékenységet folytatott, az operatív döntésekért Iliescu és társai a felelősek, lényegében ők vezették akkor az országot. Én magam is jóhiszemű voltam, egyenesen népszerűsítettem a forradalmi kormány és Iliescuék tevékenységét” – fejtette ki Tőkés László a kezdeti lelkesedés közhangulatát jellemzendő.
Az ügyészek a továbbiakban arra voltak kíváncsiak, mikor változott ez a viszonyulás. „Doina Cornea 1990. januári lemondása után kezdtek kiszorítani engem is a Nemzeti Megmentési Front Tanácsából, véglegesen akkor lettem kegyvesztett, amikor a marosvásárhelyi fekete március eseményeinek hátterét lelepleztem az első amerikai körutamon. Emiatt aztán Iliescu bedobta a magyar szeparatizmus vádját” – mondta a volt püspök.
A katonai ügyészség most arra a következtetésre jutott, hogy a tettesek előre kidolgozott terv alapján egy polgárháború látszatát keltették „az új vezetők hatalomra juttatása és legitimálása” érdekében. A vádhatóság novemberben bejelentette: emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával indított vizsgálatot ismeretlen tettesek ellen az 1989-es forradalom ügyében. Tőkés László maga is csaknem három évtizede szorgalmazza, hogy megtörténjen az igazságszolgáltatás mind a forradalom idején elkövetett erőszakos cselekmények, mind az 1990-es bányászjárás és a marosvásárhelyi fekete március ügyében.
