Hiába vonták vissza a szerencsétlen 13-as sürgősségi kormányrendeletet, ezzel a lépéssel nem oldódott meg semmi. A hitelét vesztett kormánynak, sőt, a parlamentnek is mennie kellene az utcára vonult tömegek szerint, de mennie kell az államfőnek is, aki – mások szerint – nem is román, és megosztotta az országot, egy részét maga mellé állítva, a másikat maga ellen fordítva...
A tüntetők ezer meg ezer ötletes jelszóval, táblával, mobiltelefonjaik fényével, színes papírokkal, új meg új rigmusokkal, képekkel, himnuszénekléssel tudatják véleményüket a világgal, és sokak szerint ezt az új tiltakozási formát exportálni is lehetne. Meg is történt, több európai fővárosban is átvették ezt a stílust!
Visszatérve a tüntetőkhöz: ha rájuk hallgatunk, új államelnök kell, új parlament és egy tiszta kezű új kormány is, mert egyesek úgy tudják, hogy a jelenlegi vezetők négyötödének kormos az orra. Az újak kiválasztása pedig nehéz, mert sajnos kevés olyan ember van, aki a tömegek által megfogalmazott, mind nagyobb és nagyobb elvárásoknak megfelel.
Persze, amíg kialakul az új vezetői réteg és stílus, elhúzódhat az idő. De addig ki vezeti az országot? Mert az életnek mennie kell tovább, intézni kell a termelésben, kereskedelemben, egészségügyben, tanügyben esedékes teendőket, de főleg a szociális kérdéseket, mert a megemelt bérek és nyugdíjak kiutalását nem lenne szerencsés leállítani!
Ha más megoldás nincs, akkor sürgősen vezetőket kell importálni! Ha már úgyis itt vannak – égen, földön és a vízen (tengeren) is – , mi lenne, ha az amerikai katonák vennék át Románia ügyeinek intézését egy bizonyos időre? Bukaresti nagykövetük már jó néhány tanácsot adott a helyes országvezetésről, talán még a költségvetési hiányon is tudnának segíteni... Lehet, ezt a tüntetők sem elleneznék, hiszen sok amerikai zászlót lobogtatnak. És hátha így felszámolható lenne a korrupció Romániában!
 

N. KÁNYÁDI MIHÁLY, ­Szentivánlaborfalva