Kártékony szamárbőgés

2017. március 3., péntek, Máról holnapra
Farkas Réka

Már kicsi korukban arra igyekszünk nevelni gyermekeinket, hogy az árulkodás, irigység nem szép dolog, óvodásan megtanítjuk őket, hogy csúnya kinézni a másik szájából a cukorkát, s még rondább bemártani társadat csak a hecc kedvéért, amikor közöd sincs ahhoz, amit éppen tesz, nem a te csokidat majszolja, nem a te játékoddal játszik.


A székelyföldi megyékben létrehozott híres-hírhedt Románok Civil Fórumának nemrég megfogalmazott, a parlament két házelnökének címzett levele azonban nehezen nevezhető gyermekes csínynek, és bár az önzőség iskolapéldája, a háttér, a szándék több egyszerű szurkapiszkánál. Ha azt sorjáznák, miként csorbulnak az itt élő románok jogai, hogy nem kapnak elég pénzt identitásuk megőrzésére, gyermekeik nem tanulhatnak anyanyelvükön, bár ez sem igaz, de talán megértenénk, csakhogy panaszáradatuk kizárólag arról szól, miért nem szabad a magyarság nyelv- és szimbólumhasználati jogait bővíteni. Nem kertelnek, kimondják, ha 20-ról 10 százalékra csökkentenék az anyanyelvhasználati küszöböt, akkor csaknem minden erdélyi településen kötelezővé válna a magyar nyelv használata, és ez bizony sokba kerülne. Mint fogalmaznak: „fölöslegesen leterhelné” az intézmények működését, és a fordítások miatt növelné a működési költségeket. A hivatalok elmagyarosítása miatti aggodalmuknál is súlyosabb, hogy megvétóznák az anyanyelvhasználat kiterjesztését az egészségügyi és szociális ellátórendszerre. Nem kell szót értenie az orvosnak kiszolgáltatott betegével, gondozónak a gondozottal, mert mi lesz a csak románul beszélő személyzettel? – aggódnak a fórumosok. A szimbólumhasználat újraszabályozását is fölöslegesnek találják, nem hajlandóak elfogadni a székely zászlót, a települési címereket, mert a románság nem találja meg magát ezekben – köszön vissza az oly sokszor elhangzott érv.
Egyértelműen kitetszik, a magát a székelyföldi románok érdekvédő szervezetének nevező fórumot egyetlen cél vezéreli: megakadályozni a magyarság jogainak érvényesítését, kiterjesztését. A hivatalosan 30 civil szervezetet tömörítő, de tulajdonképpen néhány közismert, az 1960–70-es években idetelepített, kommunistákat és Securitatét kiszolgáló személyiség által irányított alakulat mindent megtenne, hogy eltüntesse a magyarság nyomait is Székelyföldről. Ugyanazt a feladatot teljesítik ma is, amiért egykor ideküldték őket. Tisztában vannak azzal, hogy az autonómia elérése megerősödésünkhöz vezetne, ám nemcsak azt tálalják mumusként, hanem mindent, ami csöpp előrelépést jelenthetne megmaradásunk szavatolásában. S bár mondhatnánk: kártékony szamárbőgésük nem hallatszik a mennybe, de feletteseik, irányítóik magas polcon ülnek, tesznek róla, hogy időről időre megismételt panaszaikat komolyan vegyék.
A mostani időzítés sem véletlenszerű, egy hét múlva, a székely szabadság napján ezrek követelik újra Székelyföld autonómiáját. A fórumosok pedig mostani árulkodó vádaskodásukkal tulajdonképpen a magyarság elleni hangulatkeltést alapozták meg.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 815
szavazógép
2017-03-03: Közélet - Demeter J. Ildikó:

Régi és új arcok a színpadon (Szent György Napok)

A meghívottak teljes névsorát még nem hozták nyilvánosságra, de a főszínpad fellépői már nagyjából ismertek, és a szokástól eltérően a zárókoncert sem az utolsó percre tartogatott meglepetés az idei Szent György Napokon. Néhány változás azért lesz, például a rendezvénysorozat új logója a sárkányölő lovag hagyományos értelmezését kínálja, a főtéri színpad is új helyre költözik. És ismét lesz tűzijáték.
 
2017-03-03: Közélet - Kisgyörgy Zoltán:

Búcsú a téltől Lisznyóban

Nem hiábavaló, hogy az uzoni községvezetés aszfaltos úttal köttette össze a világörökség címre törekvő Bikfalvát Lisznyóval, mert itt is van és lesz, amire felfigyelhet a turista. Arányosan alakul a két település infrastruktúrája, s a Lisznyóhoz tartozó Lisznyópatak tájképi értéke már nem is annyira alvó természeti kincs, mint az eljövendő falusi turizmus nélkülözhetetlen eleme.