Nem hiábavaló, hogy az uzoni községvezetés aszfaltos úttal köttette össze a világörökség címre törekvő Bikfalvát Lisznyóval, mert itt is van és lesz, amire felfigyelhet a turista. Arányosan alakul a két település infrastruktúrája, s a Lisznyóhoz tartozó Lisznyópatak tájképi értéke már nem is annyira alvó természeti kincs, mint az eljövendő falusi turizmus nélkülözhetetlen eleme.
Önismeret és vendéghívogatás
Mondhatni, megyeszinten egyedi az a hátlapján háromnyelvű szöveggel megjelent turistatérkép, amelyet az uzoni önkormányzat adott ki Uzon község túraútvonalai címmel a községközpont és a csatolt öt falu vidékéről. Az útvonalakat nemcsak bakancsosan, szekérrel, lóháton, hanem kijelölt szakaszokon kerékpárral is be lehet járni.
A Bikfalváról induló turistaúton kiérünk a Bodzafordulói-hegyek mellékgerincének tetejére, ahonnan belátható Lisznyóvidék. A Lisznyói kilátótól a lisznyópataki iskolához jutunk, de ha erőnk és kedvünk tartja, felkereshetjük a sokak számára alig ismert Barabás- és Törökvár maradványait. Lisznyópatak, ha úgy akarjuk, emlékhely is, ugyanis itt táborozott egykori tanítványaival a kedves emlékű Fejér Ákos és a lisznyópataki Büdöskút gyógyforrására helyi érdekű kádas fürdőt létesítő Szotyori tanító. Lisznyópatak iskolája megszűnt, a gyerekek Lisznyóba, Uzonba ingáznak. Régi terve a községvezetésnek, hogy az egykori pataki iskola és kultúrház épületében és festői környékén, ha kell, még jövedelmet is hozó nyári táborozóhelyet alakítson ki.
Lisznyópatakról a Szénégető gerincén a Sepsimagyarós felé tartó, aszfaltozott Hevederi útra érünk – olvasható a térképszövegben. Innen belátható az egész Felső-háromszéki-medence, majd a 719 m magas Csere-tetőről Alsó-Háromszék és szép időben a Barcaság, a Kárpát-kanyar és a Déli-Kárpátok egy része is. A kék háromszöges ösvény mentén a Magyar-hegyre és Lisznyóra érhetünk vissza.
„Fontos lépés volt ennek a térképnek a kiadása, úgy érzem, közelebb kerültünk régi elképzelésünkhöz, hogy Bikfalva a világörökség része lehessen, és annak körül-tája, így Lisznyó és a községközpont is kínálhassa majd gazdag turisztikai látnivalóit” – emelte ki Ráduly István polgármester, és sorolta az önkéntesek neveit, akik részt vettek a turistaösvények kijelölésében. A munkálatokat valójában idén fejezik be az irány- és a vidéket bemutató táblák elhelyezésével.
Lisznyó a szellemi hagyomány tekintetében is emlékhely. Az épített örökségén, a műemlék református és a Mária Mennybevétele ortodox templom értékein túl jó tudni, hogy itt született lisznyai Kováts Pál (1630–1695) debreceni tanár, akinek A magyarok krónikájáról írt műve 1692-ben jelent meg. Lisznyai Damó Kálmán (1823–1863) költő is innen származott, ő Petőfi Sándorral együtt volt a márciusi ifjak csoportjának a tagja és a forradalom egyik előkészítője. Lisznyói családhoz kötődik Jány Győző (1878–1945), a Vasgárda áldozatának neve is. Innen származott a régi nemes székely família egyik jelessége, a kolozsvári orvos és szakíró Kese György (1906–1977) és a lisznyópataki születésű Dáncsuly András (1921–2012), a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem volt doktorprofesszora, a jeles pedagógus. Nevét méltán viselhetné a lisznyói általános iskola és óvoda is.
Nincs helye a tétlenségnek
Erőgép dolgozott a falu felső részén. Folytatják a szennyvízhálózat tavaly megkezdett kiépítését, néhány családi házhoz kötötte be a kanálist a Baumaister cég csoportja. – Valóban dolgoznak – mondta Németh János falufelelős. – Kezdhették volna kissé később is, jeleztem a csoportfőnöknek, mert zúgolódnak a környékbeliek: olvad a hó és a jég, amúgy is sár van, s a munkálatok nyomán sártenger marad.
Hangos volt a helybeli elemi iskola, a gyereksereggel a farsangi karnevál műsorát próbálták a pedagógusok. A szokatlanul erős napfény olvasztgatta a jeget-havat az iskolaudvaron.
Mint Uzonban megtudtuk, zöld utat kapott a két település ivóvízhálózatának kiépítése Gyulafehérváron, megpályázott uniós alapokból hozzák majd az ivóvizet Sepsiszentgyörgyről, az uzoni vezetés készül a szerződés aláírására. Megújult a közvilágítás is, kicserélik a lámpatesteket, nincs már kétely afelől, hogy teljes lesz a két szomszédos település közművesítése, az időjárás függvényében pedig folytatják a lisznyói mellékutcák makadámburkolatának feljavítását. Elkészült a kultúrotthon felújítási-bővítési tervezete – mondta a polgármester, s tervek szerint ezt a Leader-program Progressio csoportjának támogatásával valósítanák meg, várják a kiírást, pályázni akarnak. Tudják, hogy a lisznyói főút aszfaltburkolatára még egy koptatóréteg kívánkozik, erre megoldást kell keresniük. Mint ígéri, ott is megkezdik a földmérést, és a nyáron falunapot szerveznek Lisznyóban.
– Volna-e igény Lisznyóban egy határon túli testvértelepülésre? – tettük fel a kérdést több helyen: Németh János falufelelősnek, a helybeli pedagógusoknak s közvetetten a lisznyói szülői bizottságnak. A válasz egyhangú igen volt, már csak azért is, mert minden Uzonhoz tartozó településnek van már testvérfaluja. Ráduly István polgármesternek ugyan van már konkrét elképzelése – a felvidéki Mézes tehetős település igényelne ilyen kapcsolatot –, de nem kívánja elképzelését ráerőszakolni a faluközösségre.
– Nálunk sincs helye a tétlenségnek – tájékoztatott Derzsi György, a helyi gyülekezet református lelkipásztora. – Ha enyhül az idő, befejezzük a várkerítés tavaly megkezdett felújítását, már beszereztük a szükségek cserepet. Az uzoni községi tanács felújíttatta a templom melletti világháborús hősi emlékművet és emlékparkot. Terveink között szerepel a harangozói lakás rendbetétele, ahol gyülekezeti termet szándékszunk kialakítani, és ha sikerül, szobát szánnánk egy helytörténeti gyűjtemény számára is. Lélekben készülünk az idei imahétre, ez alkalommal emlékezünk majd a magyar szabadságharcra is. Lisznyó is igényelne egy ravatalozót, amely kiszolgálna minden történelmi gyülekezetet. Küszöbön a tervek elkészítése, a temetőben helyünk is van erre a célra. Temetőkertünk elé hívünk, Damó György készíttetett-adományozott mutatós és oda illő kaput.
Szombat délután, estébe hajolva a kultúrházban vigadalomra is alkalom került. Az elemista gyerekek szülei szerveztek sikeres és hangulatos kosaras farsangi ünnepséget. A gyerekek bemutatták a két lisznyói tanítónőjük által betanított vidám farsangi, mozgósító jellegű, de a hagyományt is pártoló műsorukat. A kosarakból kikerültek a legjobb falatok, az itóka és üdítő. A rendezvényt jelenlétével tisztelte meg Szabó Margit, az uzoni központi iskola igazgatója, Ráduly István polgármester és a falu lelkésze, Derzsi György.
