Az idei legnehezebb feladatnak a magyarhermányi óvodaépítés ígérkezik. A községvezető szerint igencsak sajnálatos, hogy nincs az igényeknek megfelelő ingatlanjuk. Kényszermegoldásként a közbirtokosságtól kellett helyet bérelniük egy olyan épületben, amelynek nincs saját udvara, egyik oldalról kocsmával, a másikon pedig forgalmas utcával szomszédos.
A megoldást az jelentené, ha az általános iskola tetőzetét beépítenék, s ott három-négy termet alakítanának ki. A minisztériumba szükséges tanulmányok elkészítése nem volt egyszerű – az épülettel kapcsolatban statikai kérdések merültek fel, amiért szakértőt kellett kihívni, majd a tervező késett a feladatvégzéssel –, de már csak napok kérdése, hogy Bukarestben leadják a dokumentációt. „Régóta tudjuk, milyen népesedésrobbanás folyik Magyarhermányban. Évente átlagosan ötvenen születnek – ebből jó, ha négy-öt magyar, de például 2010-ben mindössze egy volt nemzettársunk –, azaz legalább százötven gyermeket befogadó óvodára van szükség. Tíz éve, amikor az iskolát bővítették, mégsem gondoltak erre, s csak földszintes épületet emeltek. Úgy vélem, az ilyen helyzeteket a megyei tanfelügyelőségnek is számon kellene tartania, s fel kellene szólítania a helyi tanácsokat, lépjenek az ügyben. Akkor legalább eggyel több, a beruházás szükségességét bizonyító akta állna a fejlesztési pénzekért kilincselő polgármesterek rendelkezésére” – mondotta.
Az önkormányzat számára kihívást jelent a nagybaconi és kisbaconi ivóvíz- és csatornahálózat kiépítése. Elsőként – alig két-három héten belül – a kisbaconi résznek fognak neki. Ezzel azért sietnek, mert a Magyarhermány és a bibarcfalvi letérő közötti útszakasz aszfaltozását idén be kell fejezni, ám addig azzal nem haladhatnak. „Sokan szidnak, mert nem értik meg: nem javíthatjuk meg az utat – nem is lenne észszerű –, amíg a két hálózat csöveit nem fektettük le. Igyekezni fogunk, hogy legkésőbb április elején nekikezdjünk a munkának, s remélhetőleg őszig be is fejezzük, utána jöhet az aszfaltozás, amellyel még a tél beállta előtt el akarunk készülni” – hangsúlyozta a polgármester.
Szintén a fejlesztési minisztériumtól származó pénzből újítanák fel a községet alkotó falvak összekötő útjait, illetve aszfaltoznák a kisbaconi és szárazajtai utcákat, s korszerű, a nagybaconihoz hasonló, LED-es világításra cserélnék a többi falu közvilágítását. Simon András szerint meg­éri Bukarestben keresni a fejlesztési forrásokat, hiszen ha az ember elég kitartó, előbb-utóbb célt ér. Éppen ezért csak az erdei utak felújítására vonatkozó tervet oldották meg uniós pályázat révén, de végül kormánypénz abba is került: a legutóbbi árvíz által megrongált út javítására 230 ezer lejt kaptak a kormánytól.