,,Az utolsó Mikó-kollégiumi tanárnemzedék egyike” – amint Kónya Ádám, a veje írja A Mikóból indultak... című monográfiában.
Csekefalván született 1915. május 1-jén. Édesapja, Gábor református lelkész, édesanyja Nagy Elvira. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd a Székely Mikó Kollégiumban érettségizett 1932-ben igen jó minősítéssel Gödri Ferenc tanár osztályában. Egyetemi tanulmányait a kolozsvári I. Ferdinánd Tudományegyetemen és Csernovicben végezte; fizika–kémia tanári oklevelet szerzett 1937-ben. A megszerzett diplomával tért vissza alma materéhez, ahol 1944-ig tanított. 1945 tavaszán a szombathelyi Faludi Ferenc Gimnázium tanára, de ősztől ismét a Székely Mikó Kollégiumban tanított 1959-ig, 1948–1955 között az intézmény igazgatói tisztségét töltötte be.
Az 1940-es földrengés, majd a háború nagy károkat okozott az épületben, tantermek, laboratóriumok mentek tönkre. A fiatal fizikatanár nem állt tétlenül, kísérleti eszközöket készített a fizikaszertár részére. Az államosítás utáni zűrzavarban, amikor még tankönyvek sem voltak, ő maga írt tankönyvet (kéziratban maradt meg), és abból tanított.
Mint ismeretes, 1949-ben városunkban önálló esti középiskola indult, amely 1954 áprilisában a Mikó tagozatává vált, és itt is működött 1959-ig. Ebben az évben a helybeli textilgyár patronálásában újabb esti középiskola indult, amely 1962 novemberében a jelenlegi Mikes Kelemen Főgimnázium tagozatává vált. Rác Gábor mint mikós tanár 1959 és 1962 között az esti középiskola tanára.
Az 1962–63-as tanévtől áthelyezést nyert az akkori 2. számú Leány Középiskolába, amelynek igazgatói tisztségét töltötte be 1963 és 1967 között. Érdekességképpen említem meg, hogy ugyanebben az évben Éva Réka lánya is ebbe az iskolába nyert kihelyezést, és itt tanított nyugdíjazásáig, közben 1982 és 1985 között igazgatója is volt az iskolának.
Nehéz időszakban vette át az intézmény igazgatását. Egyre érezhetőbbé váltak a román államnak a nemzetiségek nyelvén történő oktatás visszaszorítására tett intézkedései. Az első, iskolánkat ért intézkedés az 1962-ben létesített román tagozat, amellyel az eddigi magyar tannyelvű intézet vegyes tannyelvűvé vált (1990-ig). Eleinte csak líceumi szinten, majd 1964-től beindult az első román tannyelvű V. osztály, 1972-től már román elemi tagozat is működött. Tehetett volna ez ellen valamit is a tantestület, az igazgatóság? Nem! Pártutasítás volt, és punktum!
Rác Gábor Kelemen Józsefet váltotta az igazgatói székben, aki aztán 1970-ig aligazgatóként segítette munkáját. Gazdasági ügyekért felelős aligazgató volt még Bodor Ibolya (1961–1962, 1963–1968), őt Ráduly Gitta váltotta a tisztségben. A román tagozat beindításával automatikusan román ajkú aligazgatót nevezett ki a rajoni tanügyi osztály Murza Teodor személyében, aki a román tagozat bevezetésével egy időben került iskolánkhoz.
Igazgatói tisztségéből 1967 őszén leváltották, helyébe Izsák Ferencet nevezték ki. Mint tanár nyugdíjazásáig, 1975-ig tanított az iskolában.
Rác Gábor, a tanár és igazgató a kor szigorának elvárásai közepette emberi melegséggel oktatta növendékeit, irányította a megsokszorozódott tantestületet. Kedves, meggyőző hangjával elbűvölte a tanulóifjúságot. A Mikóban olyan kiváló tudós tanárokkal tanított együtt, mint Konsza Samu, Rácz Lajos, Gödri Ferenc, Csutak Vilmos. A 2-es számú középiskolában olyan tanártársakra talált, mint Dobolyi László, dr. Páter Zoltán, Perjessy Gyula, dr. Salamon Ferenc, Salamon Sándor, Zakariás Erzsébet, jó részük volt vagy leendő igazgató.
Eredményes pályafutását az akkori állami és pártszervek is méltatták, munkaérdemrenddel tüntették ki, 1963-ban pedig éltanár címet kapott. Optimista beállítottságú egyéniség volt. Egy alkalommal, még az interregnum idején mondta: ,,lesz még egyszer ünnep a világon, ha majd elül a vész harangja, s a viszály elvérzik a csatában” (Kónya Ádám után). Ezt az ünnepet sajnos már nem élhette meg, mert 1981. szeptember 21-én hirtelen elhunyt.
A Megyei Tükör 1981. szeptember 23-i számában Czegő Zoltán méltatta volt tanárát. A méltató cikkben Háromszék Nagy Figyelő Emberei (így, nagy betűkkel) sorába sorolja, ,,aki évtizedeken át figyelemmel kísérte tanítványait, a város szellemi alakulását, kötődését elsősorban iskolájához, a Székely Mikó Kollégiumhoz” (Kónya Ádám adatai alapján).
Jancsó Árpád