Tizenötödike apróbb, ám nem jelentéktelen hírtöredékei tükörcserepekként gurulnak szanaszét az ünnepi hírfolyamban. Esély sincs arra, hogy az apró rezdülések bekerüljenek a fontosnak vélt hírek közé, a nyomtatott sajtóba. Ezért, utolsó hírecskénk kivételével, szubjektív sűrítményt szerkesztettünk a Magyar Távirati Iroda tudósításaiból, amolyan hírkokárdát.
Első alkalommal mutatja be a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum a Kossuth Lajosról 1852-ben készült dagerrotípiát. A szabadságharc vezetőjét közelről és csaknem teljesen szemből ábrázoló felvétel segítségével a látogatók szinte egyenesen Kossuth szemébe nézhetnek. A felvétel 1852-ben Bostonban, Kossuth Lajos amerikai körútján készült, az ekkoriban újnak számító fotográfiai eljárás eredményeként. A dagerrotípián egy szomorú és csalódott Kossuth látható.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc magyarországi és európai következményeit bemutató új időszaki kiállítással, kardvívó bemutatóval és filmvetítéssel várják az érdeklődőket március 15-én a tiszadobi Andrássy-kastélyban. A nemzeti ünnepen a gyerekek vehetik birtokba a nemrégiben teljesen felújított történelmi kastélyt, az itt megnyíló játszóházban kokárdát, huszárcsákót, pártát és zászlót készíthetnek.
A Rákóczi Szövetség diákutaztatási programja révén közel négyezer magyarországi középiskolás diák utazhat március 15-én valamely országhatáron túli magyar településre és ünnepelhet közösen ott élő diáktársaival. Felvidékre 32, Erdélybe, illetve Partiumba 36, Vajdaságba 14, Kárpátaljára hat, Szlovéniába három, Horvátországba pedig két középiskolai csoport utazik.
Az Isztambuli Magyar Kulturális Központ szervezésében virágokat ültettek az egykori ‘48-as magyarok sírjainál, Párizsban pedig megkoszorúzták a Kossuth téren található emléktáblát és Teleki Blanka sírját a Montparnasse temetőben. New Yorkban műsorral és szoboravatással ünnepelték a helyi magyarok az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 169. évfordulóját. Az ünnepséget a manhattani Riverside-on lévő Kossuth-szobornál tartották, és a Riverside parkban felavatták az 1956-os emlékművet.
Ökumenikus templomi istentisztelettel és iskolások ünnepi műsorával emlékezett vasárnap a kárpátaljai Rahón a város és a hozzá tartozó járás településeinek szórványmagyarsága, Grezsa István kormánybiztos mondott beszédet. Kifejtette: tudják, hogy sok a baj Rahón és más településeken is, nehéz magyarnak lenni, de nehéz ruszinnak és ukránnak is lenni Kárpátalján. Bejelentette, hogy Rahón épül fel az első kárpátaljai Magyar Ház, remélhetőleg olyan közösségi központ jön létre, amely összefogja és megerősíti a Felső-Tisza-vidék szórványmagyarságát.
A cseh- és morvaországi magyarok Prágában emlékeztek. A nemzeti ünnep alkalmából a Cseh- és a Morvaországi Magyarok Szövetsége, valamint más csehországi magyar szervezetek képviselői koszorúkat és virágokat helyeztek el II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem prágai emléktáblájánál a Kisoldali téren. Az ünnepségen részt vett számos szlovákiai, magyarországi, erdélyi és vajdasági magyar fiatal is. Csehországban a 2011-es népszámláláskor mintegy tízezren vallották magukat magyarnak.
Sepsiszentgyörgyön, ahol még mindig négyszer több magyar él, mint az egész Csehországban, hasonlóan más gyerkőcökhöz, kis és nagy diákokhoz, Annácskáék is ünnepre készülnek. A Kossuth-portrén érzékelhető szomorúsággal és csalódottsággal ellentétben derűsek és vidámak. Már hétfőn hangoltak, fakarddal mentek a csoportba, ma a múzeumba indulnak, megnézik a rézágyút, holnap pedig daliás huszárok érkeznek az óvoda udvarára. Annácska, a maga négy és fél évével egyébként úgy tudja, annak idején Gábor Áron volt az, aki nem engedte, hogy az idegenek elfoglalják Sepsiszentgyörgyöt. Azt még nem sejtheti, hogy nem pont így történt, de kezdetnek ez a változat sem egészen rossz.