Vészjelzés a valutaalaptól: Túl nagy lesz a költségvetési hiány

2017. március 18., szombat, Belföld

Romániában az adócsökkentések és a béremelések veszélyeztetik az elmúlt hét év gazdasági eredményeit – jelentette ki tegnap Reza Baqir, a Nemzetközi Valutaalap romániai küldöttségvezetője. A washingtoni székhelyű pénzintézet szakemberei az elmúlt napokban Bukarestbe látogattak, találkoztak az állam- és a kormányfővel, valamint parlamenti pártok vezetőivel.


A megbeszélések végén Baqir sajtótájékoztatón elmondta: Románia jelentősen megerősítette a 2008-as nemzetközi válság által erőteljesen sújtott gazdaságát, ám az elmúlt években végrehajtott sorozatos adócsökkentések, a munka termelékenységét meghaladó béremelések, valamint a közberuházások gyenge minősége veszélyeztetik az elmúlt hét évben elért eredményeket, és csökkentik a román gazdaság növekedési képességét. Baqir szerint a bukaresti kormánynak a fogyasztásösztönző politikák helyett a közberuházások serkentésére kellene áttérnie, mert csak így lehet fenntartható gazdasági növekedést biztosítani. Bírálta az idei költségvetést, mert a Valutaalap becslése szerint az államháztartási hiány az idén elérheti a bruttó hazai termék (GDP) 3,7 százalékát, jövőben pedig 3,9 százalékra is felkúszhat.
Az Európai Bizottság idénre 3,6 százalékos deficitet vetített előre, miközben a román kormány 3 százalékos államháztartási hiányt vállalt. A pénzügyminisztérium szerint az eltérő számítási mód adja a különbséget, amit Baqir is megerősített: mint mondta, az egyik lényeges különbség abból adódik, hogy a Valutaalap az idén 4,2 százalékos román gazdasági növekedéssel számol, míg a bukaresti kormány 5,2 százalékkal. Rámutatott: a kormány által eddig elfogadott béremelések a 2017 és 2020 közötti időszakban GDP arányosan 2,1 százalékkal növelik a kiadásokat. Az államháztartási hiány csökkentése érdekében azt javasolta, hogy Bukarest növelje az Európai Uniótól lehívható pénzek arányát, ugyanis az előző uniós költségvetési ciklusban a rendelkezésére bocsátott pénzeknek mintegy 80 százalékát használta fel Románia. Emellett az adóbehajtás hatékonyságának növelését javasolta, mert e téren európai viszonylatban az utolsó helyek egyikén állunk; továbbá az állami vállalatoknál tervezett szerkezeti reformok végrehajtását, a korrupcióellenes harc folytatását és a júliusban tervezett újabb nyugdíjemelés elhalasztását javasolta.
Románia és a Valutaalap között jelenleg nincs hitelmegállapodás, és erről nem is volt szó 2015 óta, amikor lejárt az utolsó egyezmény – közölte Reza Baqir. Hangsúlyozta: a román hatóságok nem igényeltek újabb megállapodást, a nemzetközi pénzintézet mindössze tanácsokkal segít a bukaresti kormánynak.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 605
szavazógép
2017-03-18: Belföld - :

Az állam a legbőkezűbb munkaadó

Az állami vállalatok szinte ugyanannyit fizetnek az alkalmazottjaiknak, mint a multik, bár utóbbiak háromszoros termelékenységgel dolgoznak. Legrosszab­bul a hazai tulajdonú vállalkozások munkavállalói keresnek – derül ki abból a tanulmányból, amit a Ziarul Financiar készített. Jelenleg az állami vállalatok alkalmazottjai átlagban kétszer annyit keresnek, mint a belföldi tőkével működő magánvállalkozások dolgozói. Előbbiek nettó havi átlagkeresete 2403 lej volt 2016 elején, utóbbiak mindössze 1121 lejt vittek haza. A multinacionális vállalatok munkavállalóinak 2429 lej volt a nettó átlagbére. Az országos nettó átlagbér 1604 lej volt, az állami alkalmazottak ennél kb. 33 százalékkal kerestek többet. Az adatok azt mutatják, hogy az állami tulajdonban levő vállalatok prioritásai teljesen mások, mint a magáncégekéi. Utóbbiakat a nyereségesség vezérelte, ami az államnál sokadrangú szempont. Ez abból látszik, hogy a román tőkéjű cégek dolgozói egy év alatt átlagban 220 ezer lejt termelnek meg, az állami vállalatoknál ellenben ez a mutató csak 162 ezer lej, a multiknál pedig 491 ezer lej. Az állami szektorban a bérek a vállalati kiadások 30 százalékát teszik ki, míg a versenyszférában – hazai és külföldi munkaadóknál egyaránt – mindössze 10 százalékot. (Maszol)
2017-03-18: Máról holnapra - Farkas Réka:

Gyilkos felelőtlenség

Semmit sem ér az az állam, amely a legkiszolgáltatottabbakról, a legvédtelenebbekről, a gyermekekről sem képes gondoskodni. Románia immár számtalanszor bebizonyította, hogy legalapvetőbb feladatait sem tudja ellátni, s miközben az ország vezetői számára a legfontosabb a vélt és valós ellenfeleikkel való iszapbirkózás, sorra feslenek fel azon hiányosságok, melyek nemcsak életeket befolyásolnak, de veszélyeztetnek is. Hadakoznak a korrupciós ügyészséggel, az igazságszolgáltatással, legnagyobb aggodalmuk a börtönlakók körülményeinek javítása, ám arról már alig hallani, hogy hetek óta ismét teljes hiánycikknek számítanak a csecsemők védőoltásai. Nem egy-kettő, hanem az összes és az országban mindenhol.