Magyarország világosan képviseli külpolitikai érdekeit — hangsúlyozta Göncz Kinga. A külügyminiszter Szent-Iványi István liberális európai parlamenti képviselő azon bírálatára reagált, miszerint napjainkban Magyarország nem számít megbízható, kiszámítható partnernek Nyugaton. Az az érzésem, hogy Szent-Iványi István mondatai mintha információhiányon alapulnának, amit azért nem értek, mert az SZDSZ kormányon volt, mindvégig hozzáfért az információkhoz, benne volt a döntéshozatalban — mondta Göncz Kinga
Hillary Clinton visszalép
Az amerikai demokrata elnökjelöltségért folyó harcot elveszítő Hillary Clinton szenátor ma jelenti be hivatalosan visszalépését — közölte a volt first lady kampánystábja. A New York-i szenátor a washingtoni Nemzeti Építészeti Múzeum impozáns épületében délben zárja le előválasztási kampányát, mond köszönetet támogatóinak, és jelenti be, hogy eddigi riválisa, Barack Obama illinois-i szenátor elnökválasztási kampányát támogatja. Hillary Clinton várhatóan arra fogja felszólítani híveit és minden demokrata szavazót, sorakozzanak fel Obama mögött, hogy legyőzhesse John McCaint, a Republikánus Párt várható elnökjelöltjét a novemberi elnökválasztáson. Egyébként magánjellegű találkozót tartott csütörtökön este Washingtonban Barack Obama és Hillary Clinton, hogy az amerikai demokrata párt egységének megerősítéséről tárgyaljanak.
Izrael fenyegetőzik
Az iráni nukleáris létesítmények elleni csapással fenyegetett Saul Mofaz izraeli miniszterelnök-helyettes. Mofaz a Jediót Ahronót napilapnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az Irán elleni nemzetközi szankciók hasztalanok, és amennyiben Teherán folytatja nukleáris fegyverkezési programját, Izrael támadást intéz ellene. A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor hozzátette: egy ilyen lépést Izrael csakis az Egyesült Államok támogatásával hajtana végre. Saul Mofaz korábban a hadsereg vezérkari főnöke, majd 2002 és 2006 között védelmi miniszter volt.
Holland igen
Jóváhagyta Hollandiában a parlament alsóháza az Európai Unió reformszerződését, amely lehetővé teszi, hogy az EU akár harminc fölötti taglétszámmal is olajozottan és a lakosság számára a jelenleginél követhetőbben működjék. A felsőháznak még szintén rá kell bólintania a szerződésre, de ez már csak formalitás. Hollandiával 16-ra emelkedik azon EU-tagországok száma, amelyek jóváhagyták a tavaly aláírt dokumentumot. Magyarország elsőként, még tavaly megerősítette a szerződést, melyet mind a 27 tagállamnak ratifikálnia kell ahhoz, hogy — a tervek szerint jövőre — életbe lépjen.
Írország bizonytalan
Kisiklathatja az Európai Uniót áramvonalasító, az elvetélt európai alkotmány helyébe lépő Lisszaboni Szerződés ügyét a dokumentumról rendezendő ír népszavazás: egy friss felmérés szerint az ellenzők vannak többségben hat nappal a voksolás előtt. A nem-tábor öt százalékponttal, 35—30 arányban vezet az ezerfős mintán elvégzett friss felmérés szerint. Az Európai Bizottság arra biztatta az íreket, minél nagyobb számban járuljanak az urnákhoz, de a testület tartózkodott attól, hogy kommentálja a közvélemény-kutatási eredményeket. Az ír népszavazás azért kulcsfontosságú, mert az ádáz politikai küzdelmek árán kialkudott Lisszaboni Szerződés csak azután léphet életbe, miután minden EU-tagállamban ratifikálták. Írország az egyetlen a 27 tagállamból, ahol referendum dönt a kérdésben.
