Az agrártárca víziója szerint a romániai mezőgazdaság legfontosabb tényezői a közös agrárpolitika követelményeinek betartása, a kifizetések egyszerűsítése, az adminisztratív eljárások könnyebbé tétele. Természetesen ezt szeretnék a hazai termelők is, s ők tudják a legjobban, melyek azok az előírások, amelyek munkájukat nehezítik. Mégis a szóban forgó „munkacsoport” tagjai az agrártárcától, a környezetvédelmi minisztériumtól, a kifizetési ügynökségtől, a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási akadémiától, a Román Akadémiától, a mezőgazdasági egyetemek és kutatási intézmények képviselőinek köréből kerülnek ki. A tervezet sem véletlenszerű, az Európai Bizottság konzultációt kezdeményezett, melynek keretében május 2-áig várják a javaslatokat.
De hol maradnak a gazdák, akik ezúttal is a „szakemberek” (tisztelet a kivételnek) véleményének lesznek kiszolgáltatva? Vagy azt kell majd a szántóföldön végrehajtani, amit a légkondis irodákban eldöntenek, majd ráerőszakolnak a kisebb-nagyobb gazdákra? Nemhogy rendeződne a jelenlegi anyaszomorító helyzet – amelyben a tényleges lehetőségek, a növénytermesztés, az állattenyésztés terén is olyan szabályoknak vannak kitéve a gazdák, amelyeknek semmi közük a valósághoz –, hanem újból a termelők megkérdezése, véleményének meghallgatása nélkül döntenek.
Szomorú. Nagyon szomorú, hogy ezek az elvek tovább élnek. Pont, mint 1990 előtt. Akkor is papíron határozták meg a búza, pityóka átlagtermését, a tehén adta tejmennyiséget. Kinek jó, ha papíron jók lesznek az ország mezőgazdasági eredményei? Az unió felé leadott fiktív jelentéseket illetően valószínűleg, de a hazai gazdák szempontjából semmiképpen.