Több mint ezer más tüntetővel együtt őrizetbe vették Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust az általa szervezett, a hatóságok szerint törvényellenesen megtartott moszkvai vasárnapi korrupcióellenes megmozduláson. Hétfőn az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok is kérte a letartóztatottak szabadon bocsátását, de Moszkva ezt határozottan elutasította. Alekszej Navalnijt tegnap tizenöt napi szabadságvesztésre ítélte egy moszkvai bíróság.
Az Eho Moszkvi rádióállomás helyszíni beszámolója szerint a belvárosi Tverszkaja utcára meghirdetett „tiltakozó sétán” 30 ezren, a rendőrség szerint viszont csupán 8 ezren vettek részt. Navalnijt azonnal kiemelték a tömegből, amint a metróból kilépve megjelent a helyszínen. Több száz tüntető próbálta megakadályozni, hogy a hatóságok elszállítsák. A Puskin térről a rohamrendőrök gumibotozással szorították ki a tömeget. A belváros fölött helikopterek köröztek. Sajtójelentések szerint újságírókat is őrizetbe vettek.
A Kreml előzetesen törvénytelennek és provokációnak minősítette a megmozdulást, a szervezők viszont, egy alkotmánybírósági ítéletre hivatkozva azt hirdették, hogy mivel a hatóságok a törvény által előírtakkal szemben, a tüntetési kérelem benyújtása utáni három napon belül nem kínáltak fel alternatív helyszínt a Tverszkaja helyett, a tüntetés automatikusan legálissá válik.
A megmozdulást, amelyen a szervezők szerint Vlagyivosztoktól Szentpétervárig több mint 80 városban mintegy 60 ezren vettek rész, eredendően az váltotta ki, hogy a Navalnij irányította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány egy, a hónap elején közzétett videóban mintegy 70 milliárd rubel (1,13 milliárd euró) értékű korrupcióval vádolta meg Medvegyevet. Az alapítvány szerint a kormányfő jótékonysági alapítványok és nonprofit szervezetek hálózatán keresztül elitingatlanok, földbirtokok, jachtok, agrárgazdaságok és borászatok tulajdonosa belföldön és Olaszországban. A videó szerint a rokonok és barátok által igazgatott, állami szolgálatok által őrzött vagyon oligarchák és állami bankok „adományaiból” halmozódott fel.
Az oroszországi politikai tiltakozások során őrizetbe vettek nyilvántartására szakosodott, független OVD-info elnevezésű csoport szerint a Tverszkaján vasárnap 1030 embert vettek őrizetbe, akik közül mintegy 120-at még hétfő reggel is bent tartottak. Az OVD-info úgy tudja, hogy a posztszovjet időszakban ez volt a legtöbb személyt érintő letartóztatás. 2012-ben az ugyancsak moszkvai Bolotnaja téren a választási csalás ellen tüntetők közül a hivatalos tájékoztatás szerint „csak” mintegy négyszázat vittek el.
A rendőrség vasárnap a Navalnij-alapítvány moszkvai irodájának munkatársait előállította, a helyiséget lepecsételte, az ott lefoglalt számítógépeket pedig elszállította. A belügyminisztérium az intézkedés okát nem közölte.
Medvegyev miniszterelnök egy Instagram-bejegyzésben közölte, hogy a tiltakozás napján síelni volt. A kormányfő nem reagált a vasárnapi tüntetésekre, mint ahogy mindeddig hivatalosan Moszkva sem tartotta fontosnak, hogy érdemben válaszoljon a bírálatokra. Navalnij ellen rágalmazás miatt eddig nem indult eljárás.
Hétfőn előbb az amerikai külügyminisztérium, majd az EU is az őrizetbe vett tüntetők szabadon bocsátására szólította fel a moszkvai hatóságokat. A Kreml ezt határozottan elutasította, Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő ismételten provokatívnak és törvénytelennek nevezte a megmozdulások egy részét. Ugyanakkor azt ígérte, hogy az orosz vezetés reagálni fog a hatóságok által engedélyezett tüntetéseken megfogalmazott követelésekre. Az elnöki szóvivő tagadta azt is, hogy az állami tévétársaságok a Kreml utasítására nem számoltak be az országos tiltakozásról.
A rendőri intézkedéssel való szembeszegülés miatt hétfőn tizenöt napi szabadságvesztésre ítélte egy moszkvai bíróság Alekszej Navalnij ellenzéki politikust. Navalnijra emellett 20 ezer rubel bírságot is kiszabtak, törvénytelen tömegtüntetések szervezése címén. Az ellenzéki politikus egyébként a tárgyaláson követelte az általa korrupcióval meggyanúsított Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök beidézését, azt állítva, hogy a kormányfő volt „a tiltakozások fő szervezője”. A politikus tagadta bűnösségét, kijelentve, hogy az akció törvényes volt, és hogy az embereket a korrupció miatti felháborodás vitte ki a békés utcai akcióra.