A gyulafehérvári római katolikus érsekség szerint Ferenc pápa romániai látogatása alapvetően Bukaresten múlik, akkor válik lehetővé, ha Romániában nem sérülnek az alapvető emberi jogok, és a hívek gyakorolhatják az alkotmány biztosította kisebbségi, felekezeti jogaikat – derült ki az érsekség tegnap kiadott közleményéből.
A Jakubinyi György érsek, Tamás József segédpüspök és Potyó Ferenc általános helynök által aláírt dokumentum emlékeztet arra, hogy Klaus Iohannis államelnököt is fogadta a Vatikánban a pápa az európai uniós tagországok vezetőinek március végi római találkozója alkalmából. Iohannis akkor újból meghívta Ferenc pápát Romániába, és úgy nyilatkozott, meggyőződése, hogy ellátogat országunkba az egyházfő, amennyiben ez lehetséges lesz. Az érsekség szerint a lehetőség biztosítása a román államon múlik, és ismét kérték a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, valamint a marosvásárhelyi római katolikus iskola helyzetének rendezését. Arra kérték Iohannist, tegyen meg mindent, hogy a pápa látogatása váljon lehetővé.
Felidézték, hogy Miguel Maury Buendía bukaresti apostoli nuncius a romániai katolikus kisebbség sérelmei ügyében az utóbbi időben két alkalommal kért kihallgatást az állam illetékes képviselőitől, a találkozókról pedig tájékoztatta a vatikáni államtitkárságot, közvetve Ferenc pápát. Közölték, a restitúciós hatóság elnöke tavaly december 29-én fogadta a nunciust, aki a Szentszék megdöbbenésének adott hangot, amiért a román állam akadályozza az egyházi ingatlanok restitúcióját annak ellenére, hogy ezt törvény szabályozza. A nuncius szerint a visszajuttatás késleltetése és akadályozása visszaállamosításnak minősül a nemzetközi jog szerint – olvasható a közleményben.
Az erdélyi egyházi elöljárók leszögezték: az államosított ingatlanok nem az egyház vagyonosodását szolgálják, hanem a rászorulók támogatására akarják fordítani. Felidézték, hogy a közhasznú szervezetként bejegyzett, idős- és beteggondozással foglalkozó Gyulafehérvári Caritas tevékenységét az elmúlt években egyre kevésbé támogatja a román állam, így 2013-ban a főegyházmegyében még 3650 személyt gondozott a Caritas, idén viszont már csak 1876-ot. „Más lehetne a helyzet, ha saját forrásainkból biztosítani tudnánk ezt a szolgáltatást” – állapították meg, ismertetve továbbá, hogy a nuncius március 20-án Teodor Meleşcanu külügyminiszterrel is találkozott, akinek szóvá tette a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyét. A nuncius elmondta, a korrupcióellenes ügyészség eljárása az iskola alapítása ügyében azt a benyomást kelti, hogy a katolikus és magyar kisebbséget akadályozzák jogainak gyakorlásában.
