Farkas Réka
Ismét sikerült a lovakat a szekér elé fogni. Szerdán kiáltotta világgá az RMDSZ, hogy megvalósult választási vállalásai egyike, a képviselőház első házként elfogadta tanügyi törvénymódosításukat, amely tételesen előírja, hogy a magyar diákok könnyebb, számukra összeállított tételek alapján képességvizsgázhatnak, illetve érettségizhetnek román nyelv és irodalomból.
Nagyszerű, régóta várt hír ez – persze, ha a szenátus is elfogadja és jogerőt nyer –, csakhogy, mint kiderült, mindez azokra vonatkozna, akik sajátos tanterv szerint tanulják a románt. És itt van a kutya elásva. Jelenleg az elemisek számára adatott ez meg, ősztől talán az ötödikesek is így kezdhetik a tanévet, a nagy csinnadrattával bejelentett vívmány áldásait tehát legjobb esetben négy év múlva élvezhetik majd, elsőként a most negyedikes gyermekek a nyolcadik végi záróvizsgán, és ha minden jól megy – ami Romániában ritkán fordul elő –, nyolc év múlva az első érettségizők is végre könnyített tételekből vizsgázhatnak. Addig minden marad, mint eddig.
S hogy mennyire nem jó a jelenlegi rendszer, jól bizonyítják a vizsgaeredmények. Hét elején hozták nyilvánosságra a próbaérettségin és -képességvizsgán elért jegyeket. Sok jót nem ígérnek. A valós megmérettetésig van még idő tanulni, és többnyire javítanak is a diákok, ám még azzal a néhány százalék többlettel is nagyon messze állunk az áhítottól. A nyolcadikosoknál a vizsgázni állók fele megbukott, a tizenkettedikesek harmada érte el az átmenő jegyet. A kisebbek esetében a falusi iskolákban tanulók rontják az átlagot, a nagyobbaknál a szakiskolások. Ugyanaz a mese évről évre, néhány százaléknyi különbség előfordul, de a lényeg és a következtetés marad: valami nagyon nincs rendben a román oktatási rendszerben, ha a tanulók fele, harmada a minimális elvárásoknak sem képes megfelelni. Rosszak a magyar diákok eredményei románból is, de a nyolcadikosok még annál is gyengébben teljesítettek matematikából, és magyarból sem nevezhető elfogadhatónak, hogy csak háromnegyedük kapott legalább ötös osztályzatot. A tizenkettedikesek 47 százaléka nem érte el az átmenő jegyet románból.
Sokszor írtuk, mondtuk, milyen káros, mennyi hátrányt okoz a magyar gyermekeknek a román nyelv és irodalom rossz módszer szerinti oktatása. A fenti eredmények ezt is jól tükrözik, de azt is, hogy egészében mily gyatra az agyontoldozott-foldozott, folyamatos módosításoknak kitett rendszer. A legújabb tárcavezető év végére ismét vadonatúj tanügyi törvényt ígér, mely azt a reformkezdeményt is boríthatja, amely nagy nehezen és késve elindult, a mostani negyedikesekig elért, de hozadéka csak jó pár év múlva lesz látható. És semmi sem szavatolja, hogy ebben az ígért új jogszabályban helyet kap az RMDSZ mostani vívmánya, vagy eltűnik a süllyesztőben, még mielőtt első haszonélvezői felnőnének hozzá.
