A sepsikőröspataki származású Szinte Gábor rajztanár, néprajzi gyűjtő munkásságát dokumentálja A székely kaputól a törülközőig címmel csütörtökön nyílt kiállítás a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban. A budapesti Néprajzi Múzeum vándorkiállítása igazi székely tematikát mutat be egy olyan gyűjtő életművéből, aki mindvégig munkakapcsolatban állt a Székely Nemzeti Múzeum mindenkori őreivel, ezért is vélhetjük úgy, hogy Szinte Gábor hazatért – hangsúlyozta köszöntőjében Vargha Mihály múzeumigazgató.
Szinte Gábor életútjának fontosabb állomásait és munkásságának a székelyföldi néprajzi kutatásokra gyakorolt hatását Szőcsné Gazda Enikő néprajzkutató, muzeológus ismertette. Az unitárius családból származó Szinte Gábor az 1871-ben megnyílt budapesti mintarajztanodában szerzett középiskolai rajztanári oklevelet, de a tanítás mellett bekapcsolódott a gyűjtőmunkába, részt vett ásatásokon, több évre szóló megbízást kapott a Néprajzi Múzeumtól, gyűjtéseit lejegyezte, 1901-ben pedig cikksorozatot indított az Erdély című turisztikai folyóirat néprajzi mellékletében, az Erdély népeiben a székely székek néprajzi jellegzetességeinek ismertetésére. A mintarajztanodában végzett Huszka József is, aki az 1880-as évek elejétől sepsiszentgyörgyi rajztanárként munkálkodott, emellett rajzolta, fényképezte Székelyföld székely kapuit, Szinte Gáborral együtt szerepe volt abban, hogy elindult az érdeklődés a székelyföldi népi építészet iránt.
A Székely Nemzeti Múzeumban kiállított dokumentumanyag – fényképek, rajzok, makettek, útleírások – csupán szemelvény az óriási Szinte-hagyatékból, de pontosan tükrözi azt az értéket, amelyet ez az örökség jelent a 18–19. századi székelyföldi népi építészet megismerése és megismertetése tekintetében. Szinte Gábor 1900-ban bukkant rá a legrégebbi, általa dokumentált székely kapura, a mikházi ferences kolostor kapujára, amelynek máig megmaradt darabjait a Néprajzi Múzeum őrzi. Szintén ott őrzik Szinte Gábor száz rajzát, háromszáz fotóját, ezekből kap ízelítőt a látogató a Székely Nemzeti Múzeumban. Látható a nemzetközi karriert befutott, 1901-ben készült fénykép egy homoródalmási székely párról, amelyet az Osztrák–Magyar Monarchiában kiadott képeslap is megörökít, egy 1609-ből származó dálnoki székely ház tölgyfa ajtókerete, a magyarbikali haranglábról Szinte Gábor által 1912-ben készített makett másolata, zaláni fejfák és keményfából készült sóváradi guzsalyrudak miniatűr makettjei, valamint korabeli fotók, rajzok székely házakról, kapukról, fejfákról, fatemplomokról és néhány kopjafa a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményéből.
A megnyitón Bata Tímea és Tasnádi Zsuzsanna kurátorok, a Néprajzi Múzeum munkatársai tartottak szakszerű tárlatvezetést, népdalt énekelt Szabó Fruzsina, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum diákja. A székely kaputól a törülközőig című kiállítás július végéig tart nyitva, a tárlatot a sepsikőröspataki diákok ingyen látogathatják.
