A Szociáldemokrata Párt és a Liberálisok és Demokraták Szövetségének vezetői aláírták csütörtökön az egységes bértörvény tervezetét. „2017. július 1-jétől a következő béremelésekkel kell számolni: a katonai személyzet alapzsoldja 20 százalékkal nő a márciusi szinthez képest, a rendőrök alapbére pedig 5 százalékkal emelkedik.
Január 1-jétől az orvosok és asszisztensek megkapják a teljes béremelést, így az ő bérük nem nő már 2020-ig. A pedagógusok fizetése 50 százalékkal nő a 2017. decemberi szinthez képest, az alapbérek, alapzsoldok 25 százalékkal nőnek a decemberi szinthez viszonyítva. 2019 és 2022 között évente nő majd a közalkalmazottak alapbére a törvény által 2022-re előírt fizetés és a 2018 decemberében kapott bér közötti különbözet egynegyedével” – magyarázta Lia Olguţa Vasilescu.
A tárcavezető hangsúlyozta, a választott tisztségviselők esetében a minimálbérhez viszonyított szorzó alapján valósul meg a bérrendezés, azaz a minimálbér teszi majd ki az 1-es együtthatónak megfelelő összeget. Az államfő fizetése lesz majd a legnagyobb, az ő szorzója a 12-es, vagyis a minimálbér tizenkétszeresének megfelelő összeg lesz a bére. A szenátus, a képviselőház, a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság elnökének, illetve a miniszterelnöknek a bére 11-es szorzószámú, a legfelsőbb bíróság bíráié és az alkotmánybíróké 10,5-ös, a minisztereké 10-es, az államtitkároké 7,4-es, míg a képviselők és szenátorok a minimálbér nyolcszorosának megfelelő összegű bért kapnak majd. A megyeitanács-elnökök fizetésének kiszámításakor 8-as, az alelnökök esetében 7-es, a 300 ezer lakosnál népesebb települések polgármesterei esetében 8-as, a 200 ezer lakosnál népesebb települések esetében pedig 7,5-ös szorzót alkalmaznak a bérek kiszámításakor. Innen fokozatosan csökken a szorzó a 3-asig, amelyet a 3000 főnél kisebb népességű települések alpolgármesterei bérének kiszámításakor alkalmaznak majd.
