HúsvétEz a világ olyan világ

2017. április 15., szombat, Irodalom

Napok óta immár nem hagy nyugodni a népdal. Nem dallamra visszhangzik fülemben, csak a szavak nyüzsögnek nyughatatlan, tolakodnak elő mindegyre. A folytatás a mogyorófavirággal és az utána következő néhány sor belevesz a Bodoki-havasokat az ilyen kora tavaszi hajnalokban megülő ködbe, hogy aztán nagyon erőteljesen visszhangozzék a süket csöndben az első szakasz zárómondata. Én Istenem, teremtettél, egy víg napot nem rendeltél. Én Istenem, teremtettél, egy víg napot...

Az ez a világ olyan világ-érzést a Tyúkisten gyermekei* című kötet sűrített élménye váltja ki. Érdekes, Czegő Zoltán penzum-prózáját külön-külön, hírlapi kolumnaként olvasva, a hatás messze nem olyan erőteljes, mint e rövid szövegek két borító közé rostált gyűjteménye. Czegő mindent megír, amibe hosszú életének bolyongásai során belebotlik. Rég elfelejtett falusi legendák elevenednek meg tollán, előszeretettel használja fel a bibliák hátsó lapjaira bejegyzett emléktöredékeket, átcsepegteti saját szűrőjén a vendégtörténeteket is, hogy aztán letisztult formában lássanak nyomdafestéket. Olykor egy fél mondat is elég, hogy elindítsa képzeletét, a fejében állandóan zakatoló, külön rugóra járó gépezet máris megteremt egy kész szituációt, ami esetleg még szükségeltet némi csiszolást, de épp arra való a törzshelytől hazáig az a pár száz lépés. Aztán már csak le kell írni a történetet – amely megeshetett másképp is, de akár úgy is, végső soron nem a lecsupaszított igazság a fontos, hanem ami annak kell hogy látszódjon. És Czegőnek különös érzéke van az ez a világ olyan világ felmutatására, meséit gördülékenyen szövi, így, egybegyűjtve pedig kiderül róluk, valami laza szál – időnként újra felbukkanó szereplői? balladai világképe? sajátos szóhasználata? – össze is köti őket. Novellákként, elbeszélésekként határozza meg a szövegeket – némelyik kevesebb azoknál, némelyik több is, kibontásra váró regényötlet.
Ez a világ olyan világ... Miért írsz elmúlásról a naplódban? – kérdezi egyik kötetbeli történetben a kuláklistára került apja miatt a művészeti egyetemről eltávolított lány. Mert élek, válaszolja az isten háta mögötti falucskába kirendelt fiatal pap, ki majd – miután együtt felújítják a környék lepusztult templomait – feleségül veszi őt. A hass, alkoss, gyarapíts Kölcsey-üzenet eme újrafogalmazása akár kulcs is lehet Czegő teremtett világához. Melyben Üdő Márton őrködik az elmúlás felett, dr. Dobó élteti a reményt az emberekben, Máriarágó Kovács Antalbá adja vissza a hitet nekik, míg végül rend lesz ismét a világban.

* Czegő Zoltán: Tyúkisten gyermekei.
ARTprinter Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2016
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 520
szavazógép
2017-04-15: Életutak - Csinta Samu:

A pohár mélyén ott vár az Isten (Húsvéti beszélgetés Bartos Károly református lelkésszel)

A nyugodt lélekkel feltett kérdés az, amelyre Isten válaszol – tartja Bartos Károly református lelkész, akivel húsvét kapcsán Pilátusról, Einsteinről, az evangelizáció rossz formáiról és a böjt ökumenizmusáról is beszélgettünk.
2017-04-15: Irodalom - :

Czegő Zoltán: Könyves Kálmán királyunk Rakottyáson (Húsvét)

Ha valaki játékból egyszer azt mondaná, hogy próbálják elképzelni az esztendőt karácsony vagy húsvét nélkül – lett légyenek fiatalok vagy öregek –, mindnyájan azt mondanák vagy gondolnák először, hogy na, szegény feje. Ennek is elég baja van. Mármint a fejével.