Az RMDSZ – azokra a bírálatokra reagálva, amelyek a kórházi anyanyelvhasználatot érintő, múlt héten elfogadott törvénymódosítások kommunikálása miatt érték – tegnap közzétett álláspontjában azoknak a majdani kormányhatározatoknak a fontosságát hangsúlyozta, amelyek a kórházi anyanyelvhasználatra lehetőséget teremtő törvénymódosítások alkalmazási módszertanát rögzítik.
A szövetség által kezdeményezett törvénymódosítások elfogadása nyomán az RMDSZ azt közölte, hogy lehetővé tették a magyar nyelv használatát az egészségügyben és a szociális intézményekben. Az Identitás Szabadságáért Jogvédő Csoport azonban arra figyelmeztetett keddi közleményében, hogy a törvénymódosítás nem biztosít új nyelvi jogokat, mindössze a kisebbségek nyelvét beszélő szakemberek alkalmazását teszi kötelezővé a magyarok által is lakott településeken. A jogvédő csoport úgy vélte: ennek a feltételnek egyetlen magyarul tudó ápoló alkalmazásával is eleget lehet tenni például a kolozsvári gyermekkórházban. A jogászokból álló csoport sérelmezte az erdélyi magyar közvélemény félrevezetését.
„Az RMDSZ törvénymódosítása előírja, hogy az egészségügyi és szociális intézményekben kötelesek lesznek magyar nyelvet ismerő szakszemélyzetet alkalmazni annak érdekében, hogy a magyar anyanyelvű betegeknek lehetősége legyen a teljes körű anyanyelvű asszisztenciára. Fontos, hogy a törvény alkalmazási módszertana pontosan határozza majd meg, hogy milyen szakembereket kell a kórházi és szociális intézményeknek alkalmazniuk ahhoz, hogy a beteg teljes körű, anyanyelven történő szolgáltatást kapjon ezekben az intézményekben” – fogalmazott tegnapi álláspontjában az RMDSZ. A szövetség úgy vélte: a törvénymódosítás a magyar nyelvet ismerő személyzet alkalmazásán keresztül lehetőséget biztosít egy teljes körű anyanyelvű kommunikációra a kórház személyzete és a páciens között, „ilyen értelemben bővül az anyanyelv használatának lehetősége”. Az RMDSZ ugyanakkor fontosnak tartotta a törvény alkalmazási módszertana elkészítésének figyelemmel kísérését és a megszerzett jogok életbe ültetését. „Kétségkívül sok még a tennivaló nyelvi jogaink bővítése és alkalmazása terén. Most is összefogásra van szükség, nem pedig egymásra mutogatásra” – vélte a sajtónak eljuttatott álláspontjában a szövetség.