Autópálya EU-forrásokból

2017. április 20., csütörtök, Belföld

Románia az Európai Unió forrásaiból finanszírozza az észak-erdélyi autópálya Marosvásárhelytől a magyar–román államhatárig tartó szakaszának befejezését – közölte Răzvan Cuc szállításügyi miniszter.

A miniszter elmondta: az észak-erdélyi pálya Kolozsvártól nyugatra eső szakaszainak építését mindeddig az állami költségvetésből finanszírozták. Az elmúlt héten azonban Corina Creţu regionális fejlesztésért felelős biztossal tárgyaltak a pályaépítés EU-s finanszírozásáról. „Tehermentesíteni akarjuk az állami költségvetést. Megpróbáltuk elérni (a pályaépítés EU-s finanszírozását), és sikerült. Megvan a garancia arra, hogy az erdélyi autópályát is bevonhatjuk a nagy infrastruktúra operatív programba” – jelentette ki a miniszter. Răzvan Cuc hozzátette: biztos benne, hogy a mandátuma végéig (2020 decemberéig) autópályán lehet majd közlekedni Marosvásárhelytől a Bors–Ártánd határátkelőhelyig.
Románia 2003-ban kötött szerződést az amerikai Bechtel társasággal a Nagyvárad–Kolozsvár–Marosvásárhely–Brassó nyomvonalra tervezett, 415 kilométer hosszú észak-erdélyi sztráda megépítésére. A Năstase-kormány nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kivonta a pályaépítést a közbeszerzési eljárás szabályai alól, és versenytárgyalás nélkül kötött szerződést a Bechtellel. Emiatt az Európai Unió kizárta a pályaépítés finanszírozását.
Az állam 2013-ban felbontotta a szerződést a Bechtellel. Eddig a pályának a Kolozsvár mellett elhaladó 52 kilométeres Gyalu–Aranyosgyéres szakasza épült meg, s a magyar–román államhatár és Berettyószéplak közötti 64 kilométeres szakaszon végezték el a munkálatok mintegy felét. A szerződésbontás után az állam elállt attól a szándékától, hogy a pálya Marosvásárhely és Brassó közötti szakaszát is megépítse. 2013-ban a kormány elérte, hogy az EU korábbi költségvetési ciklusában fel nem használt forrásokból finanszírozhassa a pálya Aranyosgyéres és Marosvásárhely közötti szakaszát. E szakasznak azonban csak egy nagyon kis részén kezdődhetett el a munka, mert a lejárt környezetvédelmi engedély miatt a hatóságok nem adhatták ki az építési engedélyt a kiválasztott építőknek. Átadás előtt áll a pálya 8,7 kilométeres Gyalu–Magyarnádas szakasza, de még nem választották ki az építőt annak a (Bechtel által félig megépített) Szamos-hídnak a befejezésére, amely ezt a szakaszt összeköti a használatban lévő 52 kilométeres szakasszal. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter tavaly augusztusban arról állapodott meg Sorin Buse akkori közlekedési miniszterrel, hogy az autópálya 2018-ban mind a magyar, mind a román oldalon eléri az államhatárt, és az M4-es pálya összekapcsolódik az A3-assal.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 511
szavazógép
2017-04-20: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Tavasz Feldobolyban

A jó hír is csokrostól jár. Szép látvány, hogy piros cserépfedél borítja a feldobolyi református műemlék templomot, és már csak fordulnunk kell egyet a faluban, hogy a valóságban is érzékelhessük a tavaszt az orbaiszéki kistelepülésen. Feldoboly egykor sokkal népesebb volt, egyházközsége virágzóbb. Most kiöregedőben, s ennek okait nem kell sokat keresni, azonban több jelét leljük az élénkebbé lett közéletnek. A húsvét hagyományai is élnek még a fiatalokban, megvan az a virág, amelyet olyan lány tűzött a legényember mellébe, aki iránt ő is gyöngéd érzelmekkel viseltetett.
2017-04-20: Belföld - :

A végrehajtási utasításokon múlik

Az RMDSZ – azokra a bírálatokra reagálva, amelyek a kórházi anyanyelvhasználatot érintő, múlt héten elfogadott törvénymódosítások kommunikálása miatt érték – tegnap közzétett álláspontjában azoknak a majdani kormányhatározatoknak a fontosságát hangsúlyozta, amelyek a kórházi anyanyelvhasználatra lehetőséget teremtő törvénymódosítások alkalmazási módszertanát rögzítik.