Az oltásokat szabályozó új törvény tervezete nem tartalmaz a szülők megbüntetésére vonatkozó kitételeket, de ha egy gyermek amiatt veszíti életét, mert a szülő úgy döntött, hogy nem oltatja be, akkor a szülő bíróság elé állítható a gondozásában lévő kiskorúval szembeni rossz bánásmód miatt – szögezte le tegnap Florian Bodog egészségügyi miniszter az Oltás mint közegészségügyi kérdés című bukaresti konferencián.
A szaktárcavezető kifejtette, rossz bánásmód miatt a már érvényben lévő jogszabályok értelmében bíróság elé állítható a szülő, ha az általa megtagadott oltás miatt a gyermek megbetegedik és meghal. Az új vakcinatörvényben viszont nincs a szülők vagy gyámok szankciójára vonatkozó kitétel. Bodog szerint az egészségügyi tárca által javasolt törvénytervezet csak az állammal és a minisztériummal szemben ír elő szankciókat. „Nem hiszem, hogy egy felelősségteljes orvos vagy szülő – társadalmi helyzetétől függetlenül – azt állíthatja, hogy az oltás káros a gyermekre nézve. Vannak helyzetek, amikor orvosi szempontból ellenjavallt a vakcina beadása, de ezeket a helyzeteket a törvény nevesíti” – mondta a miniszter, aki szerint a közvitára bocsátott tervezetet szakemberek dolgozták ki, és a törvény csak abban a pillanatban fog életbe lépni, amikor biztosítani tudják a teljes oltóanyagkészletet. A tárcavezető arra is kitért, hogy a kanyaróban megbetegedett beoltatlan gyerekek sok esetben alig néhány hónapos csecsemőket is megfertőztek, akik koruk miatt még nem is kaphatták meg a védőoltást, és közülük többen belehaltak a betegségbe. A büntető törvénykönyv háromtól hét évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt a szülőt vagy gyámot, aki bántalmazással vagy bármilyen intézkedésével súlyosan veszélyezteti a rá bízott kiskorú fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését.
Az eseményen – amelyre a védőoltások európai hete alkalmából került sor – szintén jelen lévő Sorin Grindeanu kormányfő szerint az új oltástörvény „stabilitást és kiszámíthatóságot” szavatol majd ezen a területen, amelyre az utóbbi időben többnyire a „tűzoltómegoldások” voltak jellemzőek. „Ahányszor valahol felcsaptak a lángok, eloltották azokat, közben azonban máshol ütött ki tűz, és így tovább. Ez nem egy normális munkamódszer” – fogalmazott Grindeanu.
A konferencián felszólalt Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Irodájának igazgatója, aki hangsúlyozta: fel lehet és fel is kell számolni a kanyarót és a rózsahimlőt Romániában, ehhez azonban arra van szükség, hogy mind a szülőket, mind az egészségügyi alapellátásban dolgozókat megnyerjék az oltási programoknak. Az igazgató emlékeztetett, Romániában immár csaknem 4900 kanyarós esetet regisztráltak a betegség tavaly januári megjelenése óta, a járvány pedig már 23 halálos áldozatot követelt. Az esetek 97 százalékában bebizonyosodott, hogy olyanok fertőződtek meg, akik nem kapták meg a védőoltást.
