Hantz Péter szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelében részletesen ismerteti az ügy előéletét. Mint írja, a világ legnépszerűbb magyar ételének népszerűsítése és nemzeti turisztikai célokra való felhasználása érdekében alakult meg 2012-ben a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület, s ők kezdeményezték a kürtőskalács magyar hagyományos különleges termékként történő uniós bejegyzését is. Az ügy anyagi hátterének biztosítása céljából alapítványt hoztak létre, amelyet eleinte Svájcban és Magyarországon élő személyek támogatásából tartottak fenn, majd uniós forrásokat is sikerült szerezniük.
A kürtőskalács kultúrtörténetéről szóló könyv 2014 végén jelent meg, és elindult a többnyelvű www.kurtos.eu honlap is. Hogy a szaktestület működésének költségei ne Hantzot terheljék, a háromszéki megyei tanács felajánlotta, turisztikai szervezete bead egy pályázatot. A megegyezés részeként Hantz csak annyit kért, a tartománynevek – hogy senki önös céljaira ki ne sajátíthassa, s ne kerüljenek vakvágányra – maradjanak tulajdonában; azok hosszú távú használatát viszont kész volt átengedni.
A pályázati iratcsomót közel másfél éve, a tanács alkalmazásában álló Albert Zoltán ügyvivővel közösen állították össze, s a Bethlen Gábor Alapnál (BGA) hatszázezer forintot nyertek. Ezt követően őt senki nem kereste meg sem a könyv angol nyelvű kiadása, sem a honlap átadása ügyében, sőt, amikor a megyei tanácsnál személyesen jelentkezett, mellőzték. Végül, amikor feljelentéssel fenyegetőzött, általa furcsának mondott elszámolást kapott: egy tétel szerint negyedmillió forintot fizettek ki a kurtos.info honlap névfoglalására, elkészítésére és működtetésére. Indoklásként, hogy miért volt szükség az új honlapra, azt írták, a kurtos.eu nem volt tulajdonukban, így nem is költhettek rá. Hantz szerint a megyei tanács érvelése egyrészt nem állja meg a helyét – kész volt a használatot átadni, ráadásul az új honlap sincs a megyei tanács tulajdonában, hiszen azt Kerekes Sándor jegyezte be –, másrészt sértő, hogy az ő honlapjának anyagát jóformán módosítás nélkül ellopták. „A 250 ezer forintos összeg legalább tízszeresen túlárazott. Nem egy közcélú honlapot tartok fenn saját pénzből (a kurtos.eu mellett például a hungarikum.net, a languagerights.eu és a torocko.org oldalakat is), de a három együtt, névbérléssel, érdemi tartalomfejlesztéssel és jelentős tárhellyel együtt sem kerül évi negyedmillió forintba. Mi több, a plagizálással az eredeti honlap másolói bűncselekményt követtek el. „Elképesztőnek és felháborítónak tartom, hogy egy, a Háromszék Megyei Tanács alárendeltségébe tartozó szervezet értelmetlenül használ fel pályázati pénzt, ráadásul a munkámat és önzetlen anyagi áldozatvállalásomat kihasználva ellop negyedmillió forintot. Természetesen panaszt tettem Tamás Sándor tanácselnöknél, de semmilyen lépés nem történt” – áll a levélben.
Hantz Péter nehezményezi a BGA-ügyhöz való hozzáállását is. Mint írja, csak ismerősei közbenjárására sikerült elérnie, hogy a pályáztatónál március 22-én fogadják, majd ott csak annyit közöltek vele, az évi sok ezer pályázat érdemi ellenőrzését nem tudják megvizsgálni, és ha a számlák rendben vannak, elfogadják az elszámolást. Azt ígérték, két héten belül lefolytatnak egy részletesebb vizsgálatot, majd javasolták, plágium miatt tegyen feljelentést a román rendőrségen. Azért ott – mondották –, mert ha a román rendőrség visszavonatja a plagizált honlapot, akkor talán a BGA is kénytelen lesz lépni, hiszen egy „elszámolt” tétel szűnik meg létezni. Úgy döntött, feljelentés helyett először a nyilvánossághoz fordul. „Voltak olyan – nem tudom, hogy fenyegetésként vagy aggodalomként értelmezhető – megjegyzések is, ha a nyilvánosság elé lépek, retorzióknak teszem ki magam, és semmilyen támogatást nem fogok kapni közcélú projektjeimre. Ettől nem félek, mert eddig sem kaptam semmilyen magyar állami támogatást. Második lépésként mégis teszek egy magyar rendőrségi feljelentést, és csak utána, körülbelül egy hónap múlva fordulok a román rendőrséghez. Bízom benne, hogy a botrány nemcsak a Háromszék Megyei Tanács által ellopott pénz eredeti célokra fordításához, hanem a határon túli magyarság támogatására költött összegek hatékonyabb felhasználásához, ellenőrzéséhez, és a visszaélések csökkenéséhez is hozzá fog járulni” – fogalmazott a tudományos kutató.
Hantz Péter első levelét követően hamarosan egy újabbat küldött a sajtónak, amelyben arról tájékoztatott, a BGA belső ellenőrzési osztályvezetője értesítette, a megyei tanácstól visszakérik az általa kifogásolt  negyedmillió forintot. Mint fogalmaz, örvend, amiért nem kell feljelentést tennie, de nehezményezi, hogy passzív magatartásával a BGA sokáig fedezte „a tolvajokat.”
Tamás Sándort a megyeinfón kérdeztük az ügyről. Mint mondotta, köszöni szépen Hantz Péternek és csapatának a kürtőskalács népszerűsítése érdekében tett erőfeszítését, mint ahogy az összeállított és általuk felhasznált értékes szövegeket is. A megyei tanács és Hantz Péter közt amúgy nincs sem szerződés, sem bármilyen megállapodás; úgy véli, a kutató csak a pályázati pénz egy részére tartott volna igényt. A Bethlen Gábor Alaptól ő nem kapott értesítést, hogy a pénzt visszakérnék. Míg annak indoklása nincs a kezében, nem kommentálja az értesülést.