Így tette ezt idén februárban az akadémia, amikor a korrupcióellenes tüntetések közepette közzétett egy dokumentumot, amelyben többen felettébb aggódtak Románia területi egységének szétcincálása miatt. A felhívást – melyet a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektora, Ioan Aurel Pop kezdeményezett – az akadémia 84 tagja írta alá. Már akkor látták, hogy a románok nemzeti identitása és az ország szuverenitása teljesen alá van ásva. Azóta a helyzet tovább romlott. Már oda jutottunk, hogy a bíróság úgy ítélte meg, Kolozsvár nevét a kincses város bejáratainál magyarul is ki lehet függeszteni. És a polgármester Boc nem viselkedett igazi hazaffyként, hiszen nem támadta meg a döntést, hanem még meg is toldotta azzal, hogy ne csak románul és magyarul, hanem felül latinul és alul németül is biggyesszék ki. Vélhetőleg a felsőt a latin és dák ősök, az utóbbit a szász elnök iránti tiszteletből.
Ezek után nem csoda, ha most a Román Akadémia újabb kutatócsoportot hozott létre az orosz és az állítólagos magyar propaganda ellen. Ennek tagjai a téma szakértői, valamint volt külügyminiszterek, újságírók. Vezetőnek egy marosvásárhelyi szociológust, volt külügyi államtitkárt tettek meg. Ő is érzi a magyar veszélyt, mert a vásárhelyi magyar szülők eléggé el nem ítélhető módon nem akarnak egykönnyen belenyugodni a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium lassú megszüntetésébe, és állandóan hadakoznak az orvosi egyetem magyar karának újbóli megalakításáért is.
A kutatócsoport feladata elsősorban a román- és Európa-ellenes orosz propaganda feltérképezése és leleplezése lesz, de a már említett kolozsvári rektor – aki most az újabb társaság oszlopos tagja – kijelentette: a Magyarország által alkalmazott propaganda ellen is fel kell lépniük. Szerinte Budapest „kommunikációs és információs hadviselést” folytat Románia ellen. Azt is elárulta, hogy a magyar „különleges főosztály” kampányt kezdeményez a nagy román egyesülés 100. évfordulója megünneplésének aláásására. A magyarok olyasmiket állítanak, hogy Erdély nem Románia, mert még száz éve sem része Romániának, miközben történelme teljes időtartama alatt Magyarországhoz tartozott. De onnan származik az a kezdeményezés is, hogy Kolozsvár neve mellől eltüntessék a Ceauşescu által odabiggyesztett Napoca elnevezést is. Az ilyen teóriák visszaverésére „komoly oktatásra” lenne szükség – mondja, ami sajnos hiánycikk.
Az is baj, hogy Magyarország hatékonyabb aknamunkát tud folytatni, míg Oroszország kevésbé, mert itt magyarul még meglehetősen sokan tudnak, de oroszul kevesen. Valószínű, jó megoldás lenne a magyar nyelvű oktatás megszüntetése, mert akkor nem lehetne a magyarokat ilyen könnyen effajta teóriákkal etetni.
A Román Akadémia tagja 41 olyan személy is, akiket haláluk után választottak be a testületbe. Most itt lenne az ideje, hogy ismét visszavegyék a könnyelműen kivégzett volt akadémikus, doktor, mérnök, nemzetközi elismertségű tudományos kutatót, néhai Elena Ceauşescut, aki 1974-től az akadémia rendes tagja volt, valamint a népe által máig is hőn szeretett férjét, aki 1975-től volt az akadémia tagja, sőt, annak tiszteletbeli elnöke is. Mindkettejüket 1989. december 26-án igen könnyelműen kizárták az akadémiából. Szerencsére szellemük még mindig kísért, és szellemiségük most is serkentőleg hat az akadémia jelenlegi tagjaira is. Ceauşescu már halála előtt is ugyanazt látta, amit most tapasztalunk, hogy a magyarok és az oroszok sírásókként miként ássák alá a románok nemzeti identitását és az ország szuverenitását, s azt is, hogy a temesvári forradalom a külföldi irredenta-horthysta-fasiszta magyar körök, valamint az orosz titkosszolgálatok és ügynökségek műve volt.