Továbbra is a versírás az egyes számú, de felkérésre – s egy kötetre való összeállításához az 50+1 pillér „önszorgalmú” megírásával – az esszé nagyon tágan értelmezett műfaját is „űzi” Kemény István – hangzott el az idei Szent György Napok utolsó kulturális rendezvényén péntek délután a Bod Péter Megyei Könyvtárban.
A Lúdbőr című kötet bemutatóján – és annak kapcsán – Szegő János kritikus faggatta a Sepsiszentgyörgyre immár többedik alkalommal visszatért Kemény Istvánt, kit – mint az elfogyott könyvek bizonyítják – itt is megszeretett a közönség. A beszélgetés jórészt a friss kötet (a „provokatívan szubjektív” esszék) mentén zajlott, de alkalmat adott arra is, hogy Kemény István versírásról, költészethez való viszonyulásáról valljon („a költészetben, ha valami jó, az, hogy mindent meg lehet csinálni”), szóba került sakk és politika, irodalom és annak elmélete („az irodalomban (is) az elmélet akarja megmondani, miről szóljon egy vers, miről szabad verset írni, ez valami tudós gőg, ami azért sem jó, mert hitelteleníti a tudományt”), és még sok minden, amitől érdekes lehet a beszélő irodalom.
