A közművelődés háza táján becsengettek Csernátonban. A szimbolikus becsengetés már februárban megtörtént – jelezte D. Haszmann Orsolya, a Haszmann Pál Múzeum muzeológusa –, amikor megkezdték a múzeumpedagógiai tevékenységek sorát. Április igen gazdagon indult, és a húsvét idején szervezett kézműves-tevékenységben csúcsosodott, s hasznos hozadéka, hogy több száz érdeklődő gazdagodott hagyományaink megismerésével.
A bemutatkozás szinte fölösleges
A tavasz tehát alaposan belelendítette a munkába a széltében-hosszában jól ismert helybeli közművelődési intézményt. Egyre több látogatócsoport érkezett ott-tartózkodásunk idején is, csodálják a kitartó és közkincsé nemesedő munkát, amelyet a Haszmann Pál Múzeumban végeznek a vidéki hagyományőrzés és életforma-rögzítés tárgykörében. A település lakossága nemcsak büszke erre a közművelődési intézményre, de magáénak vallja, ismeri legapróbb gondjait, eredményeit, terveit. Rácsodálkoztunk, hogy a múzeummal szembeni kávézó előtt sütkérezők miként adták ennek bizonyítékát: – Orsolya nincsen benn – kiáltották nekünk –, ő most elfoglalt, de édesapja, Pali bácsi ott van, fogadja a vendégeket, s mindent elmond, mert sok szép tervük van!
D. Haszmann Orsolya muzeológus elmondta, igazából nincsenek tevékenység nélküli napjai, mert mindig volt és van közönsége a könyvbemutatóknak, előadásoknak, foglalkozni kell a háttérmunkával, a múzeumi állag felleltározásával-számbavételével.
– Napjaim ugyancsak zsúfoltak, mert doktori dolgozatomat készítem, amely felöleli a múzeum teljes történetét-tevékenységét. Jó kapcsolatokat építettünk ki a Kárpát-medencében működő utazási irodákkal. Hogy csak egyet emeljek ki a sorból, a székesfehérvári Fehérvár Travel folytonosan, most már több éve felénk irányítja hajszálpontos tervezet alapján utazó csoportjait. Májusra három csoportjuk jelentkezett be látni-tanulni mindarról, amit Csernáton – nemcsak a múzeum, hanem a település – nyújtani tud az érdeklődőknek. Mivel folyamatosan érkeznek látogatók, nem engedhetünk meg magunknak szigorú látogatási programot. Minden nap nyitva van a múzeum, s ha jómagam nem, édesapám, de a tágabb család hozzáértő tagjai is mindenkit felvilágosítanak, eligazítanak.
Múzeumpedagógia magas fokon
– Számunkra nagyon fontosak a múzeumpedagógiai tevékenységek – folytatta Orsolya. – Május 16-án például a Csernik-Pál Szende székely mesemondót várjuk, aki albisi kötődésű, Magyarországon élő művész, és időnként hazalátogat. Az ilyen alkalmakat nem szabad elszalasztanunk, hiszen ezzel az előadással nemcsak a csernátoni, de a szomszédos települések gyerekeit is megszólítjuk.
A május 15–19. közötti, Iskola másként nevű különleges és rendhagyó pedagógiai tevékenységekbe nemcsak a múzeumnak, hanem az iskoláknak is hasznos a bekapcsolódás. Erre többrétegű programot terveznek, s bár még meg sem hirdették, már öt iskoláscsoport jelezte részvételi szándékát. A múzeum elsősorban a rendelkezésére álló lehetőségekkel tudja szolgálni a nevelésügyet, de lassan kiderül, hogy ez sem kevés. Ilyen a múzeumudvaron kialakított skanzen, amelynek segítségével a legkülönbözőbb korosztályú tanulók ismerkedhetnek meg őseik falusi életformájával, a különféle régi mesterségekkel. A játékos tanulás céljából sajátos feladatlapokat állítottak össze. Az sem elhanyagolható, hogy gyakorlati tevékenységként ebben az időszakban is biztosítják a múzeum udvarán a bútorfestést, a fafaragást, a nemezelést és egyebeket. Mindenik tevékenységre van hozzáértő személy a tágabb családban, az unokatestvérek körében – tudtuk meg Orsolyától –, olyan nincs, hogy munkájukban fennakadás legyen. A helybeli iskolások nagy szeretettel mennek a múzeumba, érzik, hogy otthon vannak, majdnem mindenkit ismernek. „Bármiről kell dolgozatot írni – mondták az udvaron pihenő gyermekek, ide jöhetünk, valaki mindig segít.”
Vonzza a látogatókat a sokszínű tevékenység
A csernátoni muzeológusoknak a kiállítófelület hiányának orvoslására jól bevált módszerük van: a hosszabb időre tervezett kiállítási anyagot időközben kibővítik, megújítják, cserélnek és változtatnak rajta. Ilyen az első világháború eseményeit szemléltető tárlat, amelyet négy esztendőre terveztek, de időközben felújítják. Erre be tudják hívni a nagyobb diákokat, a középiskolásokat is, akik a történelemórákon is tanulnak az eseményekről. Ha sikerül egy-egy érdeklődőbb fiatalnak elmélyednie a témában, lehet, hogy megnyerik a jövő múzeumlátogatóit.
Május 12-én közel száz tanulóból álló csoport látogat Csernátonba, a negyedszázados évfordulóját ünneplő Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége programja részeként, számukra többféle csoportos foglalkoztatást biztosítanak.
– Május 25-én nálunk is – akárcsak a megyei könyvtárban egy nappal előtte – olyan könyvbemutató lesz, amely az első világháborút idéző kiállításunkhoz kapcsolódik. Az előadó Boka László, a budapesti Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatója, aki a Propaganda: politika, hétköznapi és magas kultúra, művészet és média a Nagy Háborúban című, 2016-ban Budapesten megjelent kötet társszerzője (ifj. Bertényi Iván, Boka László, Katona Anikó) és a Propaganda az I. világháborúban: az Országos Széchényi Könyvtár 2015. október 16.–2016. április 9. közötti kiállítás-katalógusát mutatja be. Megtisztelő a szűkebb vidék számára, hogy egyre gyakrabban látogatnak el ide jeles személyiségek, tudósok, művészek, néprajzi és művészettörténeti előadók. A rendezvény a Bod Péter Megyei Könyvtárral közös. Szintén a megyei könyvtárral közösen ötödik éve szervezünk vetélkedőt háromszéki V–VIII. osztályos diákok számára – fejezte be a májusi programízelítőt D. Haszmann Orsolya. Idén Azért vagyunk a világon, hogy... címmel indul a verseny, Tamási Áron munkássága a téma. A vetélkedő június 10-én lesz a múzeumban, a nyertes csapatok pedig részt vesznek egy nyári olvasó- és kézművestáborban szintén itt, nálunk, szintén a két intézmény közös szervezésében. A vetélkedőt meghirdetjük, a tanárok és a diákok bizonyára figyelik, ezen a héten közzétesszük a részleteket és a könyvészetet is.
