1959 júniusában született Szófia elővárosában, Bankjában. Szerény körülmények között nőtt fel. Szívesen mesél arról, miként focizott fiatal fiúként zsíros kenyérrel a kezében és elhordott tornacipőben. Boriszov ma is szívesen futballozik, illetve teniszezik. Elvált, van egy lánya és egy unokája.
Politikai karrierjét a belügyminisztériumban kezdte. Szimeon Szakszoburggotszki kormányfősködése idején Boriszovot belügyi tábornokká léptették elő. 2005 és 2009 között Szófia polgármestere, Európa-párti politikai formációját, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) pártot 2006-ban alapította. Boriszov ma is a párt elnöke.
Első kormánya 2013 februárjában, néhány hónappal hivatali idejének kitöltése előtt, a magas áramdíjak és a szegénység elleni tömegtüntetések miatt bukott meg. Második kormánya is lemondott, miután a GERB államfőjelöltje 2016 novemberében veszített az elnökválasztáson. Politológusok azt mondják, hogy két idő előtti távozás után Boriszov már jobban hajlik a párbeszédre, rugalmasabb lett.
Pártja kiáll amellett, hogy Bulgáriának szigorúan teljesítenie kell kötelezettségeit EU- és NATO-tagként. Kiáll amellett is, hogy jó kapcsolatokat kell ápolni Oroszországgal is. Belpolitikailag a GERB támogatja a tízszázalékos átalányadó megtartását, újabban több szociális támogatást sürget. A GERB szeretné az infrastruktúra kiépítését és az EU-s pénzek maximális kihasználását.
A GERB bő 33 százalékkal nyerte meg a márciusi előrehozott parlamenti választásokat, ám 95 képviselője nem volt elég a 240 fős parlamentben az abszolút többséghez. A párt koalíciós megállapodást kötött az Egyesült Hazafiakkal, három nacionalista-populista párt szövetségével, amely az előrehozott választások óta szalonképesnek számít. Bulgária harmadik legnagyobb politikai ereje mérsékelte EU- és kisebbségellenes retorikáját. A 27 parlamenti mandátummal rendelkező szövetség hazafias irányultságát hangsúlyozza minden területen, kezdve az Európai Unió külső határainak védelmétől a gazdaságon át egészen a tankönyvek tartalmáig.