Az egykori Amerikai Klub — amelyet szintén Hudec tervezett 1925-ben, és amely 2005 óta üresen áll, korábban bíróság működött benne — négyszáz négyzetméteres báltermében állítják föl a kiállítást a sanghaji kormányzat támogatásával. A magyar főkonzulátus azon dolgozik, hogy az épületet a jövőben kulturális célra használják, s a két ország műemlékvédelmi szakembereinek együttműködésével közösen újítsák fel. Az érdeklődők tablókon, fotókon, eredeti tervrajzokon, maketteken követhetik nyomon Hudec sanghaji munkásságát. Emellett a Magyar Országos Levéltárból is láthatók lesznek iratok, amelyek Hudec László életét s tiszteletbeli konzuli működését dokumentálják, valamint a leszármazottaktól való levelek és fotók gazdagítják az anyagot. A szombati megnyitón bemutatnak egy dokumentumfilmet is Hudec László sanghaji épületeiről, amelyet az EU Hangja nevű kulturális alap készített. A tárlat megnyitójára várják Mezős Tamást, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökét és Jánossy Sámuel Ybl-díjas építészt, aki anyai ágon Hudec unokaöccse. A megnyitóval egyidejűleg lát napvilágot a Városi Építészeti Archívum kínai—angol nyelvű kiadványa, amely Hudec László sanghaji épületeinek fotóit, tervrajzait tartalmazza.

A város legnagyobb példányszámú napilapja, a Shanghai Daily — amely a Hudec-év médiapartnere — Adósságtörlesztés Hudec László géniusza előtt címmel terjedelmes írást jelentetett meg az építész ottani munkásságáról. A cikk szerint a városkép arculatát ma is meghatározó épületeket tervezett az art-deco stílusában a húszas, harmincas években. Hazaszeretete igen erős volt, a magyar zászló három színét — a pirosat, a fehéret és a zöldet — felhasználta terveiben. A lap megszólaltatta két gyermekét is, mindketten nyolcvanas éveikben járnak. Alessa arra emlékezett, hogy apja mindig igen elfoglalt, ideges és feszült volt, nagyon fáradtan érkezett haza késő esténként. Martint mint kisfiút az ragadta meg, amikor apja kínai ügyfelei orosz testőrökkel jöttek hozzájuk, s a testőröknél hatalmas fegyverek voltak.