„A jelek szerint nem emelkedett az áldozatok száma, a helyzet stabilnak tűnik Európában, ami sikert jelent” – mondta Jan Op Gen Oorth, a hágai székhelyű Europol egyik szóvivője. Hozzátette, úgy látszik, a hétvégén sokan frissítették számítógépes biztonsági szoftvereiket. A szervezet adatai szerint példa nélküli módon világszerte több mint 200 ezer számítógépet fertőzött meg a zsarolóvírus, amely autógyárak, kórházak, iskolák, boltok és vasúttársaságok informatikai rendszereit is megbénította.
A támadássorozatot úgynevezett ransomware vírussal követték el, amely láncfertőzést okozott az egymással összeköttetésben lévő számítógépes rendszerekben. A WannaCryként ismert zsarolóvírus továbbfejlesztett változata terjedhetett szét, amelynek készítői 300 vagy 600 dollárnak megfelelő összeget próbálnak kicsikarni a felhasználóktól a bitcoin nevű virtuális valutában a rosszindulatú program által zárolt adatok hozzáférhetővé tételéért.
Kiberterrorizmus
A globális kibertámadásnak cselekvésre kell sarkallnia az amerikai nemzetbiztonsági szakembereket – fogalmazott Donald Trump elnök belbiztonsági tanácsadója. Tom Bossert arról tájékoztatott, hogy a zsarolóvírussal történt támadás az Egyesült Államokban viszonylag kevés kárt okozott, s a szövetségi kormányzat számítógépes rendszerét nem érintette. Bossert szerint rendkívül nehéz azonosítani az elkövetőket, a szakértők még mindig dolgoznak rajta. „Még nem vetettük el, hogy egy állam által szervezett támadásról lehetett szó” – fogalmazott Trump elnök tanácsadója.
A kiberterrorizmus megnyilvánulásának nevezte a WannaCry rosszindulatú programmal elkövetett támadást Franc Klincevics, az orosz parlament felsőháza védelmi bizottságának első elnökhelyettese. Klincevics úgy vélekedett, ilyen tömeges és feltehetően egy központból végrehajtott vagy egymással összefüggésben álló hackertámadásokra még nem volt példa. A Kaspersky Lab orosz számítógépes biztonsági cég azt állította, hogy a legtöbb fertőzési kísérlet Oroszországban történt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap Pekingben felszólította a nemzetközi közösséget, hogy komoly politikai szinten vitassa meg a kiberbiztonság problémáját. „Haladéktalanul meg kell vitatni ezt a kérdést komoly politikai szinten, és ki kell dolgozni egy védelmi rendszert az ilyen jelenségek ellen” – mondta újságírói kérdésre válaszolva az orosz elnök, aki részt vesz a pekingi Egy övezet, egy út nemzetközi fórumon. Leszögezte, a május 12-ei globális kibertámadás mögött nem Oroszország áll, és az nem okozott jelentős károkat az orosz intézményeknek, egészségügyi vagy bankrendszernek, a helyzet egészében mégis aggodalomra ad okot.
Ne fizessenek
A szervezett bűnözés ellen küzdő brit hatóság arra szólította fel tegnap a kibertámadás célpontjává vált számítógépek üzemeltetőit, hogy semmiképpen se fizessenek a zsarolóvírus terjesztőinek. A 150 országra kiterjedő, pénteken kezdődött kibertámadás első célpontjai között volt a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS), amelynek  informatikai és távközlési rendszerei 47 angliai és 16 skóciai körzetben hosszú órákra leálltak. A támadás miatt számos brit kórházban egy ideig csak a sürgősségi eseteket fogadták, és sok előre tervezett műtétet el kellett halasztani, mert hozzáférhetetlenné váltak a páciensek adatai.
A brit sajtó hétfőre kiderítette annak a brit informatikai szakértőnek a kilétét, aki a támadás pénteki hullámának tetőzése után nem sokkal megtalálta a megoldást a vírus terjedésének megállítására. A 22 éves Marcus Hutchins, aki szülei délnyugat-angliai tengerparti otthonából dolgozik egy amerikai számítógép-biztonsági cégnek, a BBC-nek és a Daily Mail konzervatív brit lap online kiadásának, elmondta, jelenleg a brit kormány elektronikus kommunikációfigyelő kémszolgálatának  országos kiberbiztonsági központjával együttműködve igyekszik megakadályozni a vírus esetleges újabb változatainak elterjedését.
Elmondta azt is: tart attól, hogy a kibertámadás végrehajtói megkeresik és bosszút állnak rajta, amiért szembeszállt velük. Hutchins, akit a szakma MalwareTech néven ismer, kifejtette: részben véletlenül sikerült megakadályoznia a vírus további terjedését. Észrevette ugyanis, hogy a vírus megpróbál kapcsolatba lépni egy meghatározott internetes címmel, valahányszor behatol egy-egy újabb számítógépbe, ez a hosszú betűhalmazból álló internetes cím azonban nem volt bejegyezve, és nem tartozott hozzá honlap. Hutchins 8 fontért megvásárolta az internetes címet, amely ettől a pillanattól létezővé és bejegyzetté vált. Mint kiderült, ez egyben aktiválta a vírus egyik kódját, amely gyakorlatilag kikapcsolta a rosszindulatú programot, leállítva további terjedését. Szakértők szerint ezzel több mint százezer újabb számítógép fertőződését sikerült megakadályozni világszerte.