Demeter J. Ildikó
Sunyi módon, hallgatólagosan ment át kedden a szenátuson a közkegyelmi törvény tervezete, nemsokára a képviselőházba kerül. Arról a jogszabályról van szó, amelyet először sürgősségi kormányrendeletként akartak elfogadni – „éjjel, mint a tolvajok” –, amely ellen százezrek tüntettek februárban szerte az országban, amelyet visszavontak, majd törvénytervezetként újra benyújtottak, immár a parlamentben.
A felsőház jogi szakbizottsága egy sor módosítást javasolt a közfelháborodás hatására menesztett Florin Iordache volt igazságügyi miniszter által kidolgozott szöveghez, de ezekből nem lett semmi, mert a kormánykoalíció vezetője, Liviu Dragnea SZDP-elnök hirtelen haragjában leváltotta Nicolae Şerban bizottsági elnököt, és a kormány változata mellett foglalt állást. A szenátusi bizottság azonban az új, szintén SZDP-s elnök és többség mellett sem jutott közös nevezőre ebben a nehéz ügyben, nem véglegesítette jelentését, enélkül nem lehetett napirendre tűzni a tervezetet, és mivel a megvitatására megszabott határidő lejárt, eredeti alakjában megy tovább.
A parlament két házelnöke néhány semleges mondattal átsiklott e fejlemény fölött, legalábbis igyekeztek röviden lerázni a kíméletlenül faggatózó sajtót. Az azonban kiderítette, hogy a tervezet ebben a formában (többek között) a koalíció másik vezetőjének, Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnöknek kedvez: a hamis tanúzásért elítélt személyeknek is megkegyelmez, és az állam második emberét épp ezzel vádolják. És ami ennél is érdekesebb: azoknak is, akiket választási bűncselekmények – a választáshoz való jog akadályozása, választási csalás, választási dokumentumok és nyilvántartások hamisítása, népszavazással kapcsolatos törvényszegések – miatt ítéltek el. Vagyis pontosan Liviu Dragnea személyére szabott cikkelyről van szó, amelyről épp az a többség fog dönteni, amelyet ő irányít, abban a házban, ahol ő elnököl...
Ezek után Tăriceanu ama nyilatkozta, hogy a kormány a parlamentre hárít bizonyos döntéseket – például az egységes bértörvény elfogadását – kétségbeesett elterelési manővernek tűnik. Hát persze hogy a törvényhozásnak kell szabályoznia a bértáblát, ahogy sok más fontos és kevésbé fontos kérdésben is a parlament határoz. Azért van. A kormány szerepe a végrehajtás, és ezt valószínűleg jól tudja egy régi politikus, aki nem mellesleg kormányfő is volt már. Inkább az lehet emögött, hogy a kegyelmi törvény gyors elfogadásában közvetlenül érdekelt páros szeretné áthárítani a felelősséget magáról. De minél inkább próbálnak úgy tenni, mintha nem tudnák, miről van szó, mintha a világon semmi közük nem lenne az egészhez, annál inkább kilóg a lóláb.
A fő kérdés azonban az, hogy meg lehet-e akadályozni a korrupt politikusok felmentésére szolgáló törvény elfogadását?
