Koszovóban holnap életbe lép a februárban függetlenné vált legifjabb európai állam alkotmánya, újabb jelképeként a Szerbiától elszakadt terület önállóságának. Az ebből az alkalomból közölt írásában a Frankfurter Allgemeine Zeitung rámutatott: a mintegy hatmillió balkáni albánnak csaknem a fele Albánián kívül él, s a Balkánon túl is évszázadok óta léteznek albán kolóniák.
Koszovó függetlenségének ez év februárjában történt kikiáltása óta gyakorlatilag két albán állam létezik. Az Albánia és Koszovó határain kívül élő albán népesség legnagyobb egybefüggő tömbje Macedóniában található. A 2001-es macedóniai szláv—albán fegyveres összecsapások után létrejött ohridi hatalommegosztó egyezmény értelmében az albán kisebbség az össznépességen belüli hányadának megfelelő, minimum 25 százalékos arányban részesedik a macedóniai államhatalomban. Ezenfelül az albán kisebbség a korábbinál sokkal szélesebb körű autonómiát kapott azokban a macedóniai körzetekben, amelyekben többséget alkot. Ali Ahmeti, a macedóniai albánok legbefolyásosabb vezetője mégis az összes albán egyetlen államban való egyesülésének híve, és vannak olyan macedóniai albánok is, akik Koszovóhoz akarnák csatolni az általuk lakott területeket. A macedóniai szláv többség bizalmatlanul és félelemmel tekint az albán kisebbségre, amiben szerepet játszik a demográfiai tényező is: az a körülmény, hogy míg a macedóniai szláv lakosság lélekszáma csökkenő tendenciát mutat, az albán családokban általában bőséges a gyermekáldás.
A Szerbia déli részén — Presevo, Medvedja és Bujanovac — élő albánok minden tekintetben bojkottálják a szerb államot, és körükben is megvan az az igény, hogy csatlakozniuk kellene Koszovóhoz, illetve az, hogy minden albánt egyetlen államban kellene egyesíteni. Ez azonban a jelenlegi realitásoktól elrugaszkodott ábránd — véli a Frankfurter Allgemeine Zeitung elemzője. Nem támogatják a nagyhatalmak, s Tirana is elutasítja az elképzelést. Arra is akad azonban példa, hogy az albán kisebbség lojális a szláv többség államához. A 670 000 lakosú Montenegróban 48 000 albán él a legutóbbi (2003-as) népszámlálás adatai szerint, az összlakosságnak valamivel kevesebb, mint hét százaléka. A montenegrói albán kisebbség elégedettségében nagy szerepe van annak, hogy Milo Djukanovic montenegrói miniszterelnök felismerte: a Szerbiától való elszakadásra törekvő montenegrói kormánynak nagy szüksége van a köztársaságban élő kisebbségek támogatására, így hát inkább megnyerésükre törekedett, semmint kirekesztésükre.
