Buja Gergely, a projekt sepsiszentgyörgyi koordinátora elmondta, a YOUMIG nemzetközi, transznacionális program idén január elsejétől harminc hónapon keresztül tart, és a 15–34 éves korosztály nemzetközi migrációs szokásait és ezek hatását kutatja nyolc országban, amelyek között vannak kimondottan kibocsátó és célországok, de olyanok is, amelyekre a be- és kivándorlás egyaránt jellemző, mint amilyen például Magyarország. A projekt összköltségvetése mintegy 2,7 milliárd euró, ebből 89 ezer a Sepsiszentgyörgyre vonatko­zó keretösszeg, amelynek csupán két százalékát teszik ki saját források.
Mint megtudhattuk, egyelőre csak kísérleti jellegű tevékenység zajlik, a projekt elméleti hátterének kidolgozása van folyamatban, elsődleges szempont a helyben maradást, visszatérítést célzó stratégiák kialakítása. Hat munkacsoport végzi a különböző programokat, a menedzsment, kommunikáció mellett a minőségi és mennyi­ségi módszerekkel operáló kutatás is elkezdődött már, interjúk készülnek különbö­ző migránsokkal és intézményvezetőkkel, helyzetelemzések a munkaerőhiányról és annak hatásairól. Mint elhangzott, a romák foglalkoztatását célzó RARE projekttel is lesznek kapcsolódási pontjai a programnak, amelynek következő nagyobb munkagyűlésére június 7–8-án Belgrádban kerül sor.
Kiss Tamás szociológus, aki szintén YOUMIG-projektvezető egy korábbi stratégiai, fejlesztési projekt vizsgálatai alapján a migráció demográfiai következményeiről beszélt, ismertetett bizonyos előrevetíthető tendenciákat. Mint kifejtette, a migrációs folyamatok szoros összefüggésben állnak a makrogazdasági folyamatokkal, amelyek értelmében Románia és a nyugat-európai centrumországok között viszonylag állandó a gazdasági különbség. A szakember szerint a migrációs folyamatokat ebben az összefüggésben kell értelmezni, és itt jól látható, hogy miként függ össze az ország migrációs vesztesége annak gazdasági helyzetével. 2007 után az Európai Unióhoz való csatlakozással sem csökkentek a centrum és periféria közötti különbségek gazdasági szempontból, a szabad mozgás következtében azonban egyre erősebbé vált a migráció. Az országos, regionális és megyékre lebontott demográfiai mutatókat vizsgálva azonban kiderült, hogy a magyar lakosságra vonatkozó hosszú távú perspektívák nem rosszak: országos szinten nem lesz kisebb a magyarság aránya, és a magyarság Székelyföldön belüli perspektívái jobbak, mint az átlag romániai perspektívák.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki maga is szociológus, arról beszélt, hogyan lehetne ösztönözni a visszatérő migrációt. Mint mondta, szakképzett és szakképzetlen munkaerőnek is hiányában vagyunk, az elmúlt 27 év tapasztalata pedig azt mutatja, hogy ennek legnagyobb felelőse a központi kormányzat, amely ahelyett, hogy a munkát támogatta volna, csupán a gyerekvállalást ösztönözte különféle segélyekkel, ami hosszú távon fenntarthatatlan állapotot eredményezett. A polgármester szerint, ha Afrika irányából elindul egy komolyabb migrációs áradat, földrajzi helyzete és életfeltételei miatt Románia is célország lesz, amivel számolnunk kell. Egy közelmúltban végzett felmérés szerint az 1995–2000–2005-ben végzett székelyföldi fiatalok közül nagyon sokan külföldön élnek, ezért helyi cégekkel partnerségben, magasabb fizetésű állások meghirdetésével a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal is megpróbál széles körű kampányt folytatni a fiatalok hazacsalogatása érdekében. A városvezető kifejtette: ez nem tűnik lehetetlen feladatnak, hisz egyre nagyobb a GDP-növekedés a székelyföldi megyékben, és az asszimiláció sem jellemző erre a vidékre, tehát megéri hazaköltözni Székelyföldre.