Egyre gyakrabban hallani a természetbarát életre való nevelés szükségességéről, környezetünk megismerésének és megértésének fontosságáról. Nem véletlenül, a szakemberek valós – igaz, néha túlzottnak tűnő – felismerései kongatják a vészharangot: ha nem tanulunk meg együtt élni a természettel, „magunk alatt vágjuk a fát”.
Gombákról tanultak Zágonban
Ezt az elvet a zágoni Mikes Kelemen Általános Iskolában is vallják. Iskolai és iskolán kívüli tevékenységekkel próbálják erre az útra terelni a gyerekeket – még akkor is, ha a falusi környezetben élők sokkal több természettel, környezettel kapcsolatos ismerettel rendelkeznek, mint városi környezetben lakó társaik.
Az elmúlt hét eseményei is igazolják a zágoni törekvéseket. Az Iskola másként hét alkalmával az iskolások ellátogathattak a barcarozsnyói dinóparkba, a várba, eljutottak a Gyimesekben az ezer éves határra, felmásztak a Rákóczi-vár romjaihoz – hiszen a környezeti értékek mellett a történelmi kincsek megismerése is fontos – mondta el érdeklődésünkre Bartos Zsolt iskolaigazgató. Tervek szerint egy napot a Zágon-patak medrének takarítására fordítottak volna, de az eső meghiúsította az elképzelést, így a héten fognak neki a szemétgyűjtésnek, eltüntetni azt a sok hulladékot, amit jórészt épp a felelőtlen felnőttek hagytak maguk után. Fontos, hogy mindezekben részt vegyenek a tanulók, talán rájönnek, hogy a maga tisztaságában kell megőrizni a természetet, és felnőttként majd úgy fognak élni, hogy gyerekeiknek ne kelljen szemetet gyűjteni a patakmederből – értékelte Bartos.
A sok tevékenység között egyik legérdekesebbnek a gombabemutató bizonyult. Botos Erika gombaszakértő, a sepsiszentgyörgyi Pedagógusok Háza igazgatója Kerekes Katalin tanítónő meghívására érkezett Zágonba, és több mint száz, I–IV. osztályos gyereknek tartott érdekfeszítő előadást. Preparált gombákat is kézbe vehettek a gyerekek, ez érthetőbbé, világosabbá tette az elhangzottakat.
Kerekes Katalin érdeklődésünkre elmondta, a II–IV. osztályok tananyagában röviden van szó a gombákról. Úgy gondolták, ennél tisztább képet kellene kapniuk a gyerekeknek: ismerjék meg felépítésüket, szaporodási módjukat, s azt is, melyik gomba hol található, mikor szedhető. Kiemelten fontos volt, hogy különbséget tudjanak tenni az ehető és mérgező gombák között. Legtöbbjük nem tudta, hogy nem a légyölő galóca, hanem a gyilkos galóca a legmérgezőbb gomba – részletezte a pedagógus. Meglepő módon sok gombát már ismertek a gyerekek, a téma érdekelte őket, az előadást hosszas beszélgetés követte, számos kérdéssel faggatták a szakértőt. Záró mozzanatként teszten mérték fel a részt vevő II–IV. osztályos tanulók ismereteit. Mindannyian kiválóan teljesítettek, legtöbbjük jó és nagyon jó minősítést ért el.
Jó lenne, ha az elméleti gombaismertetőn megtanultakat a természetben értékesíthetnék a gyerekek. A nyár folyamán lehetne gombászkirándulást szervezni, de van egy kis bökkenő: a falu környékén rengeteg a medve, nem lehet kockáztatni, gombagyűjtésre az erdőbe vinni a gyerekeket – jegyezte meg Beder Melinda tanítónő.
A városiakat is érdekli
De nemcsak Zágonban próbálják beavatni a gombák világába az iskoláskorúakat. A László Kálmán Gombászegyesület szakemberei a sepsiszentgyörgyi iskolákban – magyar és román tannyelvűekben is – tartanak előadásokat a gombákról. Érdekli a gyerekeket a téma. Ismernek gombákat, sok kérdést tesznek fel. Kisebb gyerekek egyszerűbb kérdésekkel jönnek. Például, hogy minden piros kalapú gomba mérgező-e? Mikor a gyilkos galóca avarba süllyedt bocskoráról volt szó, azt firtatták, hogy akkor az a föld alatt van? Sokan közülük a város területén szedhető gombákat is megfigyelték már. A bemutatott képek alapján mondták, láttak pisztricgombát, sárga gévagombát is a városban.
A falusi vagy városi környezetben élő gyerekek tudnak-e többet a gombákról? – tettük fel a kérdést Zoltáni Sándor szakembernek.
– Nem is lehet tudni, sok esetben a falusi gyerekeknek a mezőn kell dolgozniuk, nincs idejük a gombákkal foglalkozni. Például Hetén, ahol az ember azt gondolná, hogy a család fenntartásához szükségeseket épp a gombák eladásából biztosítják, a gyerekek nem ismerik a gombákat, nem is érdekli őket ez a téma – kaptuk a meglepő választ.
Zoltáni Sándor a mérgező gombák ismeretét nagyon fontosnak tartja. Egy részük hatása nem súlyos, de akár halálos is lehet a gombamérgezés. A májusi pereszkével egyszerre terem a téglavörös susulyka – ez enyhén hasonlít is rá. A susulyka nyomásra vörösödik, csúcsos, szálasabb a kalapja, illata sem hasonlít a májusi pereszkére. A susulykák mérgezésének tünetei nagyon hamar jelentkeznek, az elfogyasztást követően negyedóra múlva folyik az ember nyála, izzad, hányingere van – muszkarint tartalmaz –, így gyorsan orvoshoz lehet fordulni. Nem így van a gyilkos galócával, annak hatása későn, 10–12 óra múltán jelentkezik, sokszor nem is gondol gombára az ember. Ráadásul az első jelek enyhék, hasmenés, hányás formájában jelentkeznek, bármilyen más okra is gyanakodhat a megmérgezett. Ebben a szakaszban már nem is lehet segíteni a betegen, a méreganyag felszívódott és sejtkárosító hatást fejt ki, főként a máj, vese szintjén.
A gyilkos galóca a melegebb időszakokban jelenik meg, idén eddig nem termett, de soha nem lehet tudni, mit határoz a gomba, mikor jelenik meg, ezért jó az elővigyázatosság. Más mérgező gombákra is figyelni kell. A tövisalja gomba a döggombák családjába tartozik, a tavaszi döggombával együtt ehető. Számos más döggomba létezik – ezek viszont mérgezőek, visszamaradó vesekárosodást okozhatnak. Hamar hatnak, a gyomormosás segíthet, de maradandó problémákat okozhatnak. A szakkönyvek szerint május végétől nem szabad gyűjteni a döggombákkal összetéveszthető tövisalja gombát. A döggombák jellemzője, hogy nincs jó illatuk, spórájuk idővel rózsaszín lesz – részletezte a szakember.
A László Kálmán Gombászegyesület tanfolyamokat is szervez az érdeklődők számára. Sajnos, kevesen veszik igénybe a lehetőséget – értékelt Zoltáni Sándor. A tanfolyam egyéves, elméleti és gyakorlati órákból áll, tavasztól őszig tart. Ha minden elméleti előadáson nincs is ott a hallgató, fontos, hogy a gyakorlati, terepen tartott órákon ott legyen. Ugyanakkor a résztvevőnek kötelezően ott kell lennie az évente megszervezett gombásztáborban, mely hazai és magyarországi gombászszakemberek vezetésével zajlik. Erre idén augusztus 18-tól Bálványoson kerül sor. A gombásztábor egyben szervezési gyakorlatot is jelent, hiszen jövő évben nemzetközi szintű, európai gombaszakértők jelenlétében zajló pókhálósgomba-konferenciát szervez a háromszéki gombászegyesület.
Zoltáni elmondta: 2006-tól létezik gombatörvény az országban, meg is jelent a Hivatalos Közlönyben, de azóta sem hirdették ki, nem lépett törvényerőre – ez nagy gondot jelent.
