Nem szabad előre inni a medve bőrére – a közmondás állja helyét a szerdai bukaresti gyűlés kapcsán is, amelyen épp a nagyragadozó körüli problémákra igyekeztek megoldásokat találni. Az összejövetelen a vadgazdák és mezőgazdák számára is előnyös megoldások körvonalazódtak, Gavrilescu tárcavezető is úgy vélte, azonnali lépésre van szükség, nem megengedhető, hogy a medvék tovább terrorizálják a lakosságot, kárt okozzanak terményben, jószágban, emberben.
Szavai hihetően hangzottak – még ha politikai döntésekről is beszélt –, hisz korábbi minisztersége idején a tárca elfogadható módon kezelte a medveproblémát. Kész miniszteri rendelettervezetet emlegetett, amely lehetővé tenné a problémás medvék kilövését. A megelőző, állományszabályozó kilövésekről nem esett szó, pedig a vadgazdálkodók szerint ez a lehetőség hozna megnyugtató megoldást.
Jól hangzott, még ha érződött is a Dâmbovița partján a kormányválság szaga. Sokan arra számítottak, csak a Szociáldemokrata Párt minisztereit kényszerítik lemondásra, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége tárcavezetői – így Gavrilescu is – maradhatnak. Mire azonban hazaértek a megbeszélés résztvevői, a kép tisztábbá vált: Tăriceanu bejelentette, visszahívja az LDSZ minisztereit. Hogyan alakul a környezetvédelmi tárca – és közvetve a medvekilövést lehetővé tevő rendelet – sorsa, azt a kártyavető sem tudná megmondani.
A vadászok az egész medvés ügyben a legrosszabb helyzetbe, mondhatni kalapács és üllő közé kerültek. Nem juthatnak a vadgazdálkodás végső láncszeméhez, a kilövéshez – gazdálkodási és gazdasági szempontból szinte értelmetlen a munkájuk. A gazdák nekik róják fel a medvék által okozott károkat. Ha kilövési engedélyt kérnek – ez hatásos módszer a további károk megelőzésére –, a zöldek ülnek a nyakukba. Eszement megoldásokat, áttelepítést javasolnak, bár így magát a problémát helyezik át, s nem mellesleg a medvék többsége visszavándorol megszokott területére. Igyekeznek bagatellizálni a medvék okozta károkat, a valós létszám eddigi meghamisításáról pedig kár is szólni.
Viszont a gyűlésen a természetvédők váltottak, nyilvánosan jelentették: az eddigi medveszámlálási módszerek – amelyek eurómilliókat emésztettek fel – nem váltak be, továbbra sem tudni, tulajdonképpen hány vad él az országban. Ez nem jelenti, hogy elfogadják a vadgazdák értékelését, amely szerint a valós létszám legalább duplája a statisztikákban szereplőnek. Inkább azt sejteti, újabb számlálásra készülnek, még több uniós és kormánypénzt kívánnak elkölteni eddigi sikertelen munkájuk folytatására. Suttogják, az ürülékből vett mintákból származó DNS-képletek alapján mérnék fel az állományt – Bulgáriában 2000 medve azonosítására hatmillió eurót költhettek ezzel a módszerrel. Nálunk az elismert létszám is közel négyszerese ennek...
