Jókai Annára emlékeztek

2017. június 17., szombat, Magazin

Jókai Anna életútja, az irodalmi és a közéletben betöltött szerepe senki máséhoz nem hasonlítható a 20. század második felében és a 21. század elején – mondta Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a nemrég elhunyt Kossuth-díjas és Kossuth Nagydíjas írónő, a nemzet művésze emlékére rendezett esten csütörtökön Budapesten.

Hozzáfűzte: nemzedékének egyik legtudatosabb alkotója, a magyar irodalom nagyasszonya volt, talán az utolsó azok közül, akik mértékadó módon befolyásolni tudták az irodalmi életen kívüli közösséget is. „Nem írt máshogy, mint ahogyan élt, és úgy élt, ahogyan írt” – emelte ki. Prőhle Gergely szerint a közösség érdekeinek érvényesítésében Jókai Anna kérlelhetetlen volt, olyan elkötelezett magyar polgár, aki, ha kellett, ellenfelei érdekében is bármikor képes volt a végsőkig elmenni.
Nehéz beletörődni Jókai Anna halálába, hiszen utolsó éveiben is rendkívül életerős, tevékeny ember és szellem volt, akin mintha nem fogott volna az idő – mondta Mezey Katalin Kossuth-díjas író, a Magyar Művészeti Akadémia irodalmi tagozatának vezetője. Hangsúlyozta azt is: Jókai Anna életművének utolsó nagy irodalmi teljesítménye az Átvilágítás című, most megjelent memoárregény, amelyben a műfajban is szokatlan őszinteséggel és önkritikával ír életútjáról. „Utolsó tanítása számomra az, hogy ha mindenki először saját magában keresné, és ha megtalálta, igyekezne kigyomlálni a rosszat – kezdve a rosszindulaton, a tehetetlenségen a mások hibáztatásig, rágalmazásáig és tovább –, akkor jobbá lenne a világ. Több lenne benne a megértés, a megbocsátás és a szeretet” – fogalmazott.
Vasy Géza irodalomtörténész hangsúlyozta: Jókai Anna azok a művészek közé tartozott, akiket elkerülhetetlenül foglalkoztatott az élet és halál ellentéte, a kérdés, hogy mi történik a halál után. Minderre a választ kisgyerek korától kereste, és egyre bizonyosabban a keresztény útmutatásban találta meg. „Könyvről könyvre jutva nemcsak önmagát alkotja meg, hanem életművével példát ad, segít élni, segít eligazodni. Nemcsak a hétköznapok világában, hanem abban a személyiségformálásban is, amely egy belső úton vezet, és amelyet ő spirituálisnak, krisztusinak, szakrálisnak nevezett” – mondta.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2017-06-17: Magazin - Szekeres Attila István:

Angyalosi Angyalosi (Háromszéki nemesi címerek / 17.)

Bethlen Gábor, Isten kegyelméből Erdély fejedelme, a Magyar Királyság részeinek ura és a székelyek ispánja 1615. szeptember 30-án Kolozsváron kiadott oklevelével erdélyi nemességet adományozott angyalosi Angyalosi Mihálynak és mindkét nembeli leszármazottainak. A dokumentumot a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őrzi.
2017-06-17: Magazin - :

Ráday Mihály, a városvédő

Ráday Mihály Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, rendező, akinek neve egybeforrt a városvédő mozgalommal, június 11-én ünnepelte hetvenötödik születésnapját. Hobbija a munkája, ahogy fogalmaz: amíg lépni tud, nem adja fel. Fáradhatatlanul küzd a rossz döntések ellen, a műemlékekért, kandeláberekért, postaládákért, mindenért, ami az ember természetes és épített környezetében értéket képvisel.