Ráday Mihály, a városvédő

2017. június 17., szombat, Magazin

Ráday Mihály Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, rendező, akinek neve egybeforrt a városvédő mozgalommal, június 11-én ünnepelte hetvenötödik születésnapját. Hobbija a munkája, ahogy fogalmaz: amíg lépni tud, nem adja fel. Fáradhatatlanul küzd a rossz döntések ellen, a műemlékekért, kandeláberekért, postaládákért, mindenért, ami az ember természetes és épített környezetében értéket képvisel.

Budapesten született, 1964-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–művészettörténet szakán szerzett diplomát, majd 1968-ban elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr, később 1981-ben rendező szakát is. A tévénézők mégis leginkább az 1979-től 2010-ig általa szerkesztett és vezetett, a műemlékvédelem jó és rossz példáival foglalkozó Unokáink sem fogják látni című városvédő tévéműsorból ismerték meg, amelynek operatőre is volt. Az Unokáink sem fogják látni csaknem 250 adásában bemutatott megmentett belvárosi bérházakat, műsort készített a televízió Szabadság téri székházáról, felkutatott és védelmébe vett fürdőket, templomokat, kastélyokat, síremlékeket. A műsor és Ráday Mihály neve eggyé vált az örökségvédelem ügyével. Ráday 1982–83 telén néhányadmagával létrehozta a Budapesti Városvédő (kezdetben Városszépítő) Egyesületet, majd 1986-ban a Város- és Faluvédők Szövetségét, aztán a Nemzeti Panteon Alapítványt. 1988-tól tizennégy éven át hiánypótló sorozattal jelentkeztek a televízió képernyőjén Katona Tamás történésszel az 1848–49-es Magyar Forradalom és Szabadságharc emlékhelyei címmel. A népszerű sorozat megismertette és megszerettette a történelmi hősöket, emlékhelyeket, eseményeket, később több könyv is született a témából.
1985-től 1990-ig a Fővárosi Tanács, 1990 és 2002 között a Fővárosi Közgyűlés tagja volt. Meghatározó szerepet játszott a város „műemléki alapjának” és „helyi értékvédelmi rendeletének”, a helyreállításokat támogató pályázati rendszerének kidolgozásában. Lelkes tagja a talán utolsó kávéházi asztaltársaságnak, a Nagy Budapest Törzsasztalnak, amely újraindította a Budapest folyóiratot. Ő szervezte meg a „városvédő fotózást”, amelynek eredménye számtalan fénykép és egy könyvsorozat lett, egyebek között megörökítve az Andrássy út minden házát, budapesti városrészek értékeit. Írásaiból több könyve jelent meg, bennük több ezer fényképpel.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 511
szavazógép
2017-06-17: Magazin - :

Jókai Annára emlékeztek

Jókai Anna életútja, az irodalmi és a közéletben betöltött szerepe senki máséhoz nem hasonlítható a 20. század második felében és a 21. század elején – mondta Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a nemrég elhunyt Kossuth-díjas és Kossuth Nagydíjas írónő, a nemzet művésze emlékére rendezett esten csütörtökön Budapesten.
2017-06-17: Kiscimbora - :

Zelk Zoltán: Vakáció

Hova menjünk,
milyen tájra?
Hegyre talán
vagy pusztára?