KármentőMegvédték a hazát

2017. június 23., péntek, Jegyzet
Kuti János

Romániában a politikai cirkuszt olyan tökélyre sikerült vinni, amivel bátran pályázhatnánk a Monte Carlói cirkuszfesztivál politikai műsorok szekciójának aranyérmére. Szakértők szerint is világpremier, hogy a kormányzó pártok bizalmatlansági indítványt kezdeményeztek saját kormányuk ellen, miként az is: az ellenzék nem akart kormánybuktatást. Ahogy sokszor az ember nem ért egyet saját véleményével vagy cselekedeteivel, a nagy pártelnök Liviu Dragnea is mindent bevetett a saját maga által javasolt miniszterelnök, Grindeanu további működtetése ellen.


A honfiak szerint Dragnea képes lett volna harminc szavazatért, vagyis harminc ezüst pénzért eladni a hazáját a magyaroknak. Ő ugyan azt állította, nem árusította ki Erdélyt, de több szakértő szerint nemcsak Erdélyre, hanem az egész országra is vevőt kerített. Adott pillanatban úgy nézett ki, az RMDSZ-nek sikerül uralma alá hajtania egész Romániát. De a győzelem, szerencsére, pirruszinak bizonyult, mert rögtön kerültek olyan hazaszeretettel nyakig átitatott, éber honvédők, akik észrevették a készülő árulási tranzakciót, megkongatták a vészharangokat a médiában és a közösségi oldalakon. (Üres hordó és fej jobban kong). Így az RMDSZ úgy járt a győzelemmel, mit Geoană az államelnökséggel: körülbelül tizenkét órán át ünnepelhetett. A parlament szakbizottságaiban is kerültek olyan halálmegvetően bátor ellenzékiek, akik eldaloltak egy hazafias nótát, megfújták a harsonákat, megszaggatták ruháikat, nemzetiszín karszalagokat aggattak magukra, és habzó szájjal vonítottak a magyarok ellen. Aztán már mások is tömegesen csatlakoztak a vonító kórushoz, és: ki a magyarokkal az országból! csatakiáltással harcba indultak a hon megvédéséért. A hírtelevíziók (és nem csak) is akciókba léptek, és a kormányválság már rögtön tizedrangú problémává alacsonyodott. Igen jó, hogy egy árva magyart sem hívtak meg egyetlen adásba sem, aki esetleg – üröm az örömben –, elkezdte volna magyarázni, hogy mit is akarnak, és más véleménye lett volna bizonyos eseményekről, mint a többségieknek. Mint kiderült: a sok meghívott mind magyar ismerőseitől, barátaitól tudja, hogy az RMDSZ mást akar, mint választói, akik mindennel meg vannak elégedve, és akiktől eltávolodott a szövetség. A történészeknek egyáltalán nem kell részt venniük a történelmet feszegető vitákban, hisz nálunk a politikusok történészkednek, a történészek politizálnak, és a meghívottak mindenhez értenek. A vitákban már szinte nem is számított, hogy lesz-e kormány vagy sem. Kit érdekel, mikor ismét sürgősen kell elhárítani a nagy magyar veszélyt? És megvan a győzelem: többek közt a magyaroknak nem lesz ünnep március 15.! Minek, mikor egyre több nálunk a hivatalos ünnep! Ünnepelhetik, ha akarják, a gyermeknapot, a vallásos ünnepeket Nagy Boldogasszonytól András napjáig, és három egyesülési évfordulót is. December elsejét kötelezően, hiszen annak köszönhetik mostani nagy egyenjogúságukat. Bár Romániában sajnos nincs egyetlen nacionalista párt sem, de szerencsére mindenikben kerül olyan hazahű politikus, aki szükség esetén hirtelen előrántja hatlövetű sovinizmusát, és feltüzeli társait is.
Ismét bebizonyosodott tehát, hogy a jó románnak állandóan résen kell lennie, és mindig kerül szolgálatos hazafi, aki olyan, mint a sárkány, ha levágják egyik fejét, hét nő helyette. Ha egy (száj)hős hősi halált hal végelgyengülésben, akkor hét terem helyette. Mondta is az egyik tévéműsorban részt vevő hazaffy, hogy a megboldogult C. V. Tudor foroghat a sírjában, mikor ilyeneket lát a mennyei magasságokból (vagy pokoli mélységekből?), amik szegény hazácskájával történnek.
Szerencsére csak egy éjszakán át kellett forognia, mert helyébe lépő utódai őt megszégyenítő módon léptek fel a hont fenyegető veszélyekkel szemben. Például a korábban Székelyföldön szavazói közt sokat vigyorgó, pálinkázó, gulyásozó volt elnökünk. De a mostani sem volt rest, bár Berlinben Merkel kancellár asszonnyal parolázott, vigyázó szemét Bukarestre vetette. Lazán megüzente, hogy a kormányválságot oldják meg a kormánypártok, de közben feltört hazafias érzülete is, és azt is hozzátette: nehogy a kormánypártok valamiféle autonómiáról tárgyaljanak. Amiről ugyan szó sem esett, de ez úgy látszik, vaksötétben mindig bátorítóan hangzik, bizonyságul arra is, hogy egy kemény(kedő) bakszász az átlagrománnál is jobb román lehet.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1260
szavazógép
2017-06-23: Közélet - Nagy D. István:

Traian Băsescu az új Vadim Tudor (Antal Árpád a politikai kormány mellett)

Egy jogállamban semmi meglepő nincs abban, hogy a választásokon nyertes és egyben kormányalakítással megbízott alakulat vagy alakulatok a saját minisztereik, kormányfőjük leváltása mellett döntenek, az teljesen más kérdés, hogy ehhez a gyakorlathoz mennyire szoktunk hozzá – véli Antal Árpád. A sepsiszentgyörgyi RMDSZ-szervezet elnöke úgy látja, nem kell túlságosan csodálkozni azon, hogy 2017-ben a magyarellenesség olyan magasságokba csaphat, mint az pár napja, hiszen vannak, kik erről gondoskodjanak.
2017-06-23: Világfigyelő - :

Romlott a magyarság helyzete Romániában (Sógor Csaba európai parlamentben)

Sógor Csaba európai parlamenti képviselő a jogállamisági mechanizmus szükségessége mellett foglalt állást az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) parlamentközi ülésén. Az EP-képviselő az elmúlt napok romániai eseményeire is utalva leszögezte: a kisebbségellenes megnyilvánulások egyre sürgetőbbé teszik egy olyan európai szintű ellenőrzési rendszer kidolgozását, amely felügyeli és felelősségre vonja a tagállamokat, ha azok nem tartják tiszteletben a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető emberi jogokat.