Sógor Csaba európai parlamenti képviselő a jogállamisági mechanizmus szükségessége mellett foglalt állást az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) parlamentközi ülésén. Az EP-képviselő az elmúlt napok romániai eseményeire is utalva leszögezte: a kisebbségellenes megnyilvánulások egyre sürgetőbbé teszik egy olyan európai szintű ellenőrzési rendszer kidolgozását, amely felügyeli és felelősségre vonja a tagállamokat, ha azok nem tartják tiszteletben a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető emberi jogokat.
Az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek képviselői közösen tárgyaltak az EP által 2016. október 25-én elfogadott, a demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra vonatkozó uniós mechanizmus létrehozásáról szóló jelentés gyakorlati alkalmazásáról. Az RMDSZ részéről Sógor Csaba mellett a vitában részt vett Ambrus Izabella romániai parlamenti képviselő is – tájékoztatott tegnapi hírlevelében az RMDSZ. „A román államfőtől a külügyminiszterig mindenki azt mondja, hogy a hagyományos nemzeti kisebbségek példaértékűen gyakorolhatják jogaikat Romániában. Ennek ellenére az elmúlt napokban újra láthattuk, hogy a romániai magyarság jogos kérései – többek között a 2005 óta fiókban heverő, a csatlakozáskor megígért, de soha el nem fogadott kisebbségi törvény, a MOGYE magyar tanszékének és a marosvásárhelyi római katolikus iskola helyzetének rendezése, az anyanyelv- és szimbólumhasználat kérdése – az országra leselkedő veszélyként vannak számon tartva. Erőteljes uszítási eszközként alkalmazzák őket a társadalom irányában”– hívta fel a figyelmet Sógor, aki szerint elfogadhatatlan, hogy az őshonos kisebbségi közösségek a csatlakozás után hátrányosabb helyzetbe kerüljenek saját országukban.
Arra is rámutatott, hogy Romániához hasonlóan több olyan uniós tagállam van, amely semmibe veszi az Európai Unió alapszerződésébe foglalt értékeit. „Azt szeretnénk, ha a jogállamisági mechanizmus révén az Európai Unió a nemzeti kisebbségek jogainak betartását is számon kérné, hiszen, bár az elmélet működni látszik, a gyakorlatban ezen a területen súlyos visszarendeződés és visszaélés tapasztalható a csatlakozás után. Az Európa Tanács monitoring-jelentései, vagy az Emberi Jogok Európai Bíróságának elmarasztaló ítéletei pedig semmilyen rendszerszintű következménnyel nem járnak a tagállamokra nézve” – emelte ki a képviselő, aki szerint egy ilyen jogállamisági mechanizmussal új korszak kezdődhet, amelyben az EU teljes területén ugyanazok az alapjogok illethetik meg az uniós polgárokat, így az őshonos nemzeti kisebbségeket is.
A demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra vonatkozó úgynevezett jogállamisági mechanizmus célja, hogy valamennyi EU-tagállam tiszteletben tartsa az EU-szerződésekben rögzített értékeket, ehhez pedig világos, tényeken alapuló feltételeket határozzon meg. Az EP által tavaly októberben elfogadott jelentés kulcsfontosságú elemként tekint a parlamentközi vitára mint az ellenőrzés egyik demokratikus alappillérére – áll a tájékoztatóban.
