Bálványosfürdőn szép lassan rangos képzőművészeti anyag gyűlt össze, fontos válogatás a mai, elsősorban hazai képzőművészetből.
Gyönyörű, településektől elzárt természeti környezet, a legkorszerűbb és minden szinten a hétköznapokból való kizökkenést, kikapcsolódást elősegítő körülmények. Izgalmas, jól átgondolt, minimalizmusával az alkotásoknak nagyon jó felületeket biztosító megoldások. Megtervezettség és medvékkel teli vad természet. Elzártságával és nem mindennapi komfortlehetőségeivel – és valószínűleg tudat alatt azt az információt sem teljesen zárójelbe téve, hogy nemrégiben itt tüdőszanatórium állt – a Varázshegyet juttatta eszembe. Egyszerre adódnak a feltételek a nyugalomra, az elmélyülésre, a zavartalan alkotásra, illetve a semmittevésre vagy az önfeledt szórakozásra.
Nagyon izgalmas helyszín, ahonnan a természet ugyan elzárja a kultúrtájat, az alkotások bizonyos értelemben egy sajátosan kirajzolódó tájat tükröznek, egy tágabb szellemi tér képét rajzolhatják ki. Ebben az összefüggésben a tér képe a konkrét tájjal együttműködve válik valóban erőteljessé.
Túl azon, hogy az itt készülő munkák elsődleges rendeltetése egyelőre, hogy belakják és igazán belakhatóvá tegyék ezeket a külső és belső tereket, évről évre egyre markánsabban kirajzolva karakterét, mozgásba és közel hozva a kint vadsága és a bent semlegessége miatt látszólag nehezen megközelíthető környezetet, a nyolc éve elkezdett képzőművészeti táborozások eredményeként nagyon tekintélyes anyag is összegyűlt, amellyel fontos számot vetni, megvizsgálni, közelebbről szemügyre venni akkor is, ha nem egy lezárt történettel vagy nagyon határozott koncepció mentén alakuló műhelyről van szó egyelőre, csupán egy érésben levő folyamatról.
A lehetséges közelítés nem egyszerű, hiszen nagyon sokféle művész fordult meg már itt. Nagy nevek és kevésbé ismertek, különböző nemzedékek, különböző elképzelésekkel. Mesterek és tanítványok, alkotópárosok, más-más helyszínekről érkező alkotók – s mindez a művek között izgalmas összefüggéseket tesz érzékelhetővé.
Az sem mellékes, hogy hol készülnek ezek a művek, magukkal hozottak, vagy éppen a tábor, a hely hangulata, környezete inspirálta. Az egészet szemlélve, ily módon kettős kép formálódhat: egyrészt kirajzolódhatnak a helyhez való különböző közelítésmódok, attitűdök, másrészt egyfajta rálátásunk nyílhat a térség mai művészetére, amihez további szempontokat kínálhat a külföldi művészek jelenléte is.
A tábor résztvevői vagy a visszatérő látogatók számára izgalmas lehet folyamatukban is szemlélni az évek alatt összegyűlt alkotásokat, akár összevetni azokat egy-egy alkotó egész eddigi munkásságával. Számos közelítési mód kínálkozik, és ezek együttesen, egymást hol gyengítve, hol erősítve körvonalazhatják a bálványosi művésztábor karakterét.
Az elkülönítettség, a magaslat, a galéria kiemel műveket, egy fedél alá, azonos szintre helyez egymással akár nehezen kommunikáló munkákat is. Nagyon precíz és ugyanakkor bravúros technikai megoldások, lendületes gesztusok, expresszív elegancia és munkás aprólékosság, művészettörténeti folytonosság, történelmi távlatok és töredezettség, közvetlen személyesség, meditatív elmélyültség, magányos út keresése. Játékos kísérletezés és profizmus.
A külső és belső tájak dinamikája, akárcsak a kellemesen lágy ívek és a határozott vonalak vagy a sima és barázdált felületek különös egymás mellé rendezése izgalmas képet formál nemcsak az alkotótáborról, hanem az egyre gyarapodó gyűjteményről is, amelynek folytatást és bővülést kívánunk, hogy a Bálványos Resort alternatív nyilvánossága mellett minél szélesebb közönség is megismerhesse.
TÚROS ESZTER