Mintha gyorsabban haladna az idő, mint valaha: már túl is vagyunk a nyári napfordulón. Úgy nő minden a határban, mintha húznák, s közbe-közbe perzselő napsugár égeti a parlagot. A falunak, a vidéknek mindig nyugodtabb a hangulata, ám az események itt is pörögnek. Új, pályázatnyertes munkálatok megkezdésére készül a kőröspataki községvezetés, és újabb pályázatokat tettek le, hogy lépni tudjon a községközpont és a hozzá tartozó Kálnok falu.
Tanév vége az iskolában
Bár befejeződött a tanítás, a háromszáztíz tanulót számláló Kálnoky Ludmilla-gimnáziumban még népesek voltak a folyosók. Tanulócsoportok szorgoskodtak: tanév végi rendezvényekre készültek. „Nagyon tehetséges és ügyes nyolcadikosoktól búcsúzunk – mondta Vancea Eszter igazgató-tanár –, ki kell használnunk az alkalmat.”
Az udvaron a télire beszerzett és felvágott tüzelőt a szociális segélyben részesülők hordták tető alá. A nyáron munkatelep lesz az intézmény udvara: lebontják a régi óvoda épületét, és újat húznak fel helyébe. Nem csak ennyi lesz a változás – folytatta az igazgatónő –, jó hír az is, hogy lesz pénz az iskola főépületének teljes felújítására.
– Nem igaz, hogy nem volt eseményekben gazdag élet a suliban – mesélték a tanulók. Már kora tavasszal nagytakarításon vettünk részt, sok szemetet gyűjtöttünk össze a patakmederből és a nagy út mentéről, madárvédelmi munkában tevékenykedtünk, T-fákat ültettünk a ragadozó madaraknak még a korai hidegekben. Májusban megtartottuk a madarak és a fák napját, Pro Natura szimpóziumon voltunk Bálványosfürdőn. Marhát Apollónia és Bálint Balázs természetismereti vetélkedőn vett részt Mezőtúron, Kőröspatak és Kálnok testvértelepülésén, díjakkal jöttek haza.
– Számunkra, tanárok számára is mozgalmas volt ez a tanév – folytatta az igazgató. – Jómagam és Gaál Zsuzsa Portugáliában vettünk részt egy Erasmus-továbbképzőn, amelyre pályáztunk, más három kolléga pedig – szintén továbbképzőn – Máltán. Iskolánk tanulóinak hetven százaléka cigány nemzetiségű. Célunk, hogy ösztönözzük az iskolalátogatást, megelőzzük az idő előtti kimaradásokat az óralátogatásokról, megismertessük velük a különböző nemzetiségek kultúráját, ezáltal az együttélésre, a másság elfogadására ösztönözzük, toleranciára neveljük őket – ugyanis ez volt az Erasmus-program egyik célja. Tanulóink számos olyan hasznos nevelőprogramon, rendezvényen vettek részt, amelyre gróf Kálnoky Tibor pályázott a máltaiaknál. Megemlíteném a helybeli lovastornát, felléptek Németországban, eljutottak Olaszországba. Helyben asztalos- és szövőműhelyt működtet a Kálnoky család, amelyet zömében a mi tanulóink látogatnak. Ugyancsak nekik köszönhető, hogy három osztályunkban működik a délutáni oktatás, ahol a gyerekek meleg ételt is kapnak. A lovardában kézműves- és zeneoktatási programban részesülnek tanulóink. A nyár sem marad esemény nélkül, egy tíztagú tanulócsoportunk kellemes napokat tölthet el másik testvértelepülésünkön, Gárdonyban. A polgármester tájékoztatott, hogy nyertes az új óvoda uniós pályázata, és letették a pályázatot a központi iskola udvarán álló félkész iskolaépület befejezésére is.
Zöld út a pályázatokra
– Milyen nyertes pályázataik vannak, mire igényelnek még támogatást? – kérdeztük Kisgyörgy Sándor polgármestert.
– Aláírtuk az uniós pályázati szerződést a községközpont szennyvízhálózatára. A fővezetékről leágazások is lesznek a mellékutcákba. Szennyvíztisztítót nem kell építeni, mert a vámhivatal övezetében az egész rendszert rácsatlakoztatjuk a városi hálózatra. Ennek költsége egymillió euró. Sajnos, ebbe nem fért bele Kálnok falu hálózata. De mert megjelent egy új kiírás, letettünk arra is egy pályázatot, amelynek a másik része a falu ivóvízhálózatának bővítése. A település magasabb részére nem jut el a községközpont vízhálózatából az ivóvíz, ezért pályáztunk egy szivattyúállomásra, amely megsegíti, hogy a hegyoldalba is kijusson. Ennek az összértéke 1,5 millió euró. Örömmel újságolom, hogy ugyancsak uniós alapokból pályáztunk a község két kultúrházának teljes felújítására is, a központi fűtésrendszerek rendezésére, mosdók, illemhelyek korszerűsítésére. Ennek értéke 500 ezer euró. Pontszámaink alapján minden reményünk megvan arra, hogy ezek a pályázataink is nyerjenek.
– Alaposan megviselte az idő az iskola központi épületét, amely 1892-ben épült a névadó gróf Kálnoky Ludmilla kezdeményezésére. Történt említés arról is, hogy komoly tatarozásra szorul az önkormányzat székháza, az egykori Apor-udvarház. Milyen kilátások vannak ezek teljes felújítására?
– A kormány fejlesztési programjából szeretnénk ezt a két munkálatot és az iskola udvarán levő félkész épületet befejezni, ezekre benyújtottuk a pályázatokat. Az iskola főépülete sem tűr halasztást, nagyon romlott, ki kell cserélni a nyílászárókat, szigetelni és korszerűsíteni kell. Próbálnánk uniós alapokra pályázni oktatási, képzési, szociális fejlesztésekkel kapcsolatos vagy munkahely-teremtést generáló témában. Nem kimondottan roma program, de számtalan szükséges problémát meg lehet oldani támogatásai révén, ami a mindennapi élettel kapcsolatos. Ebben az évben újra meghirdették, mi már készíttetjük a pályázatot.
– Eseményekben gazdag nyár mutatkozik itt és Kálnokon is.
– Július 9-én, vasárnap ökumenikus ünnepi istentisztelettel kezdődik a kálnoki új ravatalozó avatási ünnepsége, ezt önerőből építettük, és kőröspataki építészcsoport volt a kivitelező. Ezt követné július 22-én a falunap, amelynek gazdag programja lesz. Egy szoboravató lesz a meglepetés a helybeliek számára július 21-én. Másnap jubileumi megemlékezés során ünnepeljük a község és a magyarországi Mezőtúr város közötti testvértelepülési kapcsolat negyedszázados évfordulóját, Kálnokon ünnepi műsorral emlékezünk Hosszú Zoltán (1897–1944) színművész-rendező, a Nemzeti Színház örökös tagja születésének 120. évfordulóján.
Ezeket az eseményeket a helyben működő Kálnoky Ludmilla Egyesület is felkarolja, de más terveik is vannak – tudtuk meg Zsigmond Sándor mérnöktől, az egyesület elnökétől. Fiatalokkal megszervezik a Szent László-örökségtúrát, Itt állok, másképp nem tehetek mottóval emlékműsorral tisztelegnek a reformáció 500. évfordulóján, majd augusztus végén szintén a községközpontban a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége képviseletének jelenlétében megtartják a Bolyai Nyári Akadémiát.
Mentik az épített örökséget
Faragó István sepsikőröspataki római katolikus lelkészt azért kerestük, mert ugyan beiktatása után sok volt a tennivaló, különösen a papi lakásban és környékén, de ezzel még nincs vége az egyházközség gondjai-bajai rendezésének.
– A gond az, hogy megrozzant a műemlék templom fedélszerkezete és a cserépfödém, helyenként csepeg be a víz, lépni kell – magyarázta a lelkész –, menteni kell, ugyanis a XIV. századi épület falfestményeket őriz.
Látogatásunk napján mutatta be ez irányú költségvetését egy építészcég, s a lelkész elmondta: a tetőzet felújítási összköltségeinek csekélyebb részét teszi ki az a 45 ezer lej, amennyivel támogatta az egyházközséget Kovászna Megye Tanácsa. 1250 az anyaegyház híveinek lélekszáma, ebből mintegy nyolcszázan szerény jövedelemmel rendelkező magyar anyanyelvű cigányok. Egy részük templomlátogató, s van olyan is, aki kifizeti az egyházfenntartást. Utóbb több cigány elsőáldozójuk is volt. – Még arra is gondoltam – folytatta a plébános –, hogy majd októberben tartok egy cigány misét. A cigány családok zöme azonban csak időszakosan igényli az egyházközség szolgáltatásait.
Kőröspatakon egyébként élénk a vallásos élet. Elégedett a plébános a zsenge- és a fiatalkorúak templomlátogatásával, a gyerekek rendesen járnak plébániai vallásoktatásra, ministrálnak, szombatonként ifjúsági misét is tartanak.
Olvasóink kedvéért mondjuk el, hogy a szóban forgó katolikus templom középkori alapokon nyugszik, és minden bizonnyal régi kőfal kerítette. Épen maradt félköríves szentélyének falán az apostolokat és más bibliai alakokat ábrázoló, feltehetőleg középkori eredetű falfestmény látható. Templombúcsúját Szentháromság vasárnapján tartják. Késő barokk, messzire ellátszó harangtornyában egy 1512-ben készült régi harang található, Endres brassói szász mester munkája.
