Több száz mezőgazdász vett részt az elmúlt héten a kézdivásárhelyi határban megszervezett Bayer Agrár Arénán, az egész napot betöltő szakmai rendezvényen. Tizedik alkalommal került sor a rangos rendezvényre dr. Mucsi Mihály kísérleti parcelláin, ahol az elméleti tudnivalók elsajátítása mellett a résztvevők a gyakorlatban is felmérhették, mit jelent, milyen eredményeket hoz a növénytermesztésben a legújabb technológiák alkalmazása, ezen belül is a növényvédő szerek szakszerű használata. A burgonya-, répa-, repce-, kukorica-, búzaparcellák kiváló állapotot mutattak, de a szakemberek minden lehetséges alkalmat megragadtak, hogy felhívják a figyelmet a klímaváltozás hozta újabb kihívásokra. A közérdekűvé vált téma kapcsán a megye több vezető farmerjétől érdeklődtünk: Háromszéken érezhető-e a globális felmelegedés hatása, milyen következményekkel jár a szántóföldi növénytermesztésre nézve?
Dr. Romulus Oprea, Romion Agri&Co Kft.:
– Egyesek azt mondják, a globális felmelegedés mese, mások azt állítják, valóban létezik. Én azt mondom, az igazság valahol középen van. Nem is a klímaváltozás a fontos, hanem a mi alkalmazkodó képességünk, beleértve a genetikát is. Tisztán látszik, hogy ezelőtt húsz évvel nem volt szükségünk öntözésre, de most nem lehet nélküle termelni. Ez viszont többletkiadásokat is eredményez, nagyobb odafigyelést igényel. Változott a kultúrák összetétele is. A kukorica egyre jelentősebb területeket foglal el, ugyanígy a szója is. A repce lassan hagyományos kultúrává válik, és megjelent a napraforgó. A burgonya mindenképpen hanyatlóban van, a nem lojális európai versenyben lassan alulmaradunk – aki tud, menekül.
Dr. Bartha János, Solfarm Kft.:
– Nagyon érezhető az általános felmelegedés hatása a háromszéki mezőgazdaságban. Konkrétan: korábban csak hallottunk a repcéről, most nagy területeken termesztik, jó eredménnyel. Ha betartjuk a technológiát, nagyobb jövedelmet lehet elérni, mint a búza termesztésével. A szója ugyancsak a felmelegedés következtében lett termeszthető nálunk. Lassan, lassan ez a két kultúra igen fontos lesz, és ez az általános felmelegedés eredménye. A felmelegedés szükségszerűvé tette az öntözést. Ha nincs a közelben patak, kutakat fúrnak, ezt teszi a nagyobb termelők többsége, de ez mind költséges, igaz, az eredmény többlettermésben konkretizálódik. A betegségek, kártevők tekintetében is van változás. A nagy esők után hirtelen bekövetkező nagy melegek segítik a baktériumtörzsek, paraziták elszaporodását, ezek ellen fel kell lépni, ami újabb többletkiadásokat eredményez.
Dr. Mucsi Mihály, Agrico-M Kft.:
– 1994-ig, míg a kutatásban dolgoztam, többek között időjárási adatokat is gyűjtöttünk. Akkoriban 7,2 Celsius-fok volt az éves átlag, azóta, főként az utóbbi időszakban megugrott, most már 8,2-nél tartunk – én ebből érzem az általános felmelegedés hatását. Egy fok nagyon sokat jelent az éves átlagban, még egy kicsi kellene, és a védettebb, fagymentes, naposabb helyeken már Háromszéken is szőlőt lehetne termelni. Egy idő után Háromszék olyan lehetne, mint most a Dealu Mare borvidék. De mivel jár ez a felmelegedés? Nagyon oda kell figyelnünk a növényeinkre, stresszesebb az idő, hosszabbak a szárazságok, gyors a változás jóról rosszra, rosszról még rosszabbra. Gyakori a jégverés is – igaz, idén még nem volt, jó helyen lakunk, nincsenek földrengéseink, nincsenek árvizeink, a földjeink jók, ez az élettér nagyon jó – én mondom, aki Fehér megyéből vagyok –, meg kell becsülnünk, oda kell figyelnünk, hogy a talajunkkal mit csinálunk. Általában nem zsaroljuk ki a földet, az a lényeg, hogy az utódoknak lehetőleg jobbat adjunk, mint amilyent mi kaptunk. Minden évben vissza kell adni a földnek, amit kiveszünk belőle, de nemcsak kémiailag, műtrágyával, hanem szerves anyagot kell adni, a burgonyatermesztésben főként. Szerves anyagot honnan? Állataink nincsenek, az állattenyésztés visszaszorult, nincs ahonnan trágyát venni. A zöld trágya az egyik megoldás, a másik a növényi maradványok visszaforgatása – főként búza, repce, szója esetében. Az arató-cséplő gépek által szecskált, beforgatott maradványok mellé nitrogéntartalmú műtrágyát kell kiszórni, 38 kiló hatóanyagot, ez felgyorsítja a mikroorganizmusok szaporodását, gyorsabban szervetlen anyaggá bontják le a szerveset. Szerves anyag is marad a földben, ez jobban tárolja a vizet, így is segítjük kultúráinkat. Én személyesen nem a támogatásokért használom a zöld trágyát. A tarlóba, ami megkapta a nitrogént, gyorsan elvetem a mustárt, ennek van előnye. Nitrogént hoz, kb. 35 kilót hektáronként, foszfort vagy negyven kilót, káliumot még többet, csaknem nyolcvan kilót. Ezeket a természet adja, nem a gyárból vesszük. A mustár egy toxint is kibocsát, ami a fonálféregnek átok, ha viszont kezelni kell fonálféreg ellen, egy hektár költsége kétezer lej. Ezekkel az eljárásokkal csökkenthetjük a vegyszerek felhasználását, a költségeket, ami a mai helyzetben igen fontos tényező.
